Egy vállalkozás életében a tőzsdére menetel (IPO = Initial Public Offering) olyan, mint amikor egy otthoni családi étterem hirtelen egy több vendéglátós helyet működtető lánccá nő, nyitott konyhával – mindenki látja, hogyan dolgozik, mit csinál, mekkora vevőköre van. Vannak előnyök, de vannak kockázatok is.

Mi változik a vállalatnál az IPO-val

Előtte:

  • A cég privát: finanszírozás jellemzően magánbefektetőktől (kockázati tőke, magánszemélyek, alapok).
  • Kevésbé kell nyilvános jelentéseket közzétenni, kevesebb szabályozói átláthatóság, kevésbé likvid részvények, ha vannak részvényesek.
  • Értékelés (valuation) gyakran tárgyalási alapon, becslések, a növekedési kilátások alapján.

Utána (IPO + 1-2 év):

  • Nyilvános jegyzés → részvények kereskedhetők a tőzsdén → likviditás növekszik.
  • Értékelés (market cap) nagyban függ a részvényárfolyamtól, amely tükrözi a piac várakozásait, kilátásokat, versenytársakat, makrogazdasági környezetet.
  • Szabályozottság, beszámolási kötelezettség → átláthatóság nő, ami csökkentheti az informális kockázatokat.

Befektetői oldal: miért lehet vonzó

  • Korai növekedés: ha egy vállalatnak jó üzleti modellje van, gyorsan tud skálázódni (bővíteni), az első időszakban a részvényárfolyam jelentősen emelkedhet.
  • Elszabaduló potenciál: privát finanszírozásokkal néha nehéz megtalálni a „valódi” értéket, de a tőzsdei piac gyakran nagyobb kilátásokat áraz be – ha a cég teljesít, azt „megtapsolják”.
  • Portfólió-diverzifikáció – IPO-cégek általában olyan szegmensben lehetnek, amely eddig nem volt hozzáférhető kisbefektetőknek.

Nézzünk néhány jól dokumentált IPO-példát, hogy lásd, hogyan alakultak abban az első évben vagy két évben.

Alibaba (2014)

  • Az Alibaba IPO-ja 2014 szeptemberében volt. Az első nyilvános részvényár 68 USD volt részvényenként, ami volt a kibocsátási ár.
  • Az első kereskedési napon (nyitás után) ~38%-os „pop” volt: a nyitóár és az IPO-ár között jelentős ugrás.
  • Tehát a cég értéke (piaci kapitalizációja) az IPO előtti becsült (private valuation) + amit a publikus piac hozzáadott, az első pillanatban nagyot nőtt. (Pontos számok: az IPO-val ~167-170 milliárd dolláros piaci érték lett – az IPO előtt becsült érték privát finanszírozások alapján kisebb lehetett, de a publikus piac ezt felfelé korrigálta.)
  • Hogy mi történt az első 1-2 évben? Az Alibaba részvényárfolyama hosszú távon erősen nőtt, de nem lineárisan – voltak hullámzások, szabályozói kihívások, piaci hangulat-ingadozások. (Konkrét éves százalékos adatok: az IPO árszinthez képest akár több száz százalékos növekedés volt éveken belül.) – például Redditen idéznek olyat: „BABA grew 9× since IPO …”

Airbnb (2020)

  • IPO ára: $68 részvényenként.
  • Az első kereskedési napon a részvény $146-on nyitott – több mint kétszerese volt az IPO árnak, tehát ~115-120% emelkedés volt.
  • Ez azt mutatja, hogy a piac milyen erősen árazta be a növekedési esélyeket.
  • Az első egy évben: ugyan Airbnb-nek is voltak kilengései – a Covid-hatás, a korlátozások, utazási kedv ingadozása –, de általánosságban a részvényár nőtt, és a piaci kapitalizáció jelentősen meghaladta az IPO körüli becsült értékeket. (Pontos százalékos adatot, hogy mennyi volt az éves hozam, sok helyen riportálják, de az első hónapok, negyedévek enyhébb ingadozással is sokat adtak a korai befektetőknek.)

Átlag, SME (Small and Medium Enterprise, azaz kis és közepes vállalatok) IPO-k 1-2 éves teljesítménye

  • Egy felmérés szerint SME-k IPO után 1-2 év alatt az átlagos árfolyam-növekedés ~373%, de nagy szórással: voltak olyan IPO-k, amik 50% alatt teljesítettek, mások akár 1 000% fölötti hozamot is adtak.
  • Tehát a lehetőség nagy, de sok múlik a cég üzleti modelljén, növekedési kilátásain, a piac elfogadókészségén, és azon, hogyan kezeli a cég az IPO utáni elvárásokat.

Amire figyelned kell: a kockázatok

Nem minden IPO megy fel átlagnál jobban – és az első 1-2 évben előfordulhat:

  • Volatilitás: a részvényár ingadozhat, akár nagy mértékben. Az IPO utáni hype lecsenghet, ha a vállalat nem hozza a várt számokat.
  • Lock-up időszakok: korai befektetők, alapítók gyakran vállalnak lock-up időszakot, ami után hirtelen nagyobb mennyiségű részvény kerülhet piacra → az ár gyengülhet.
  • Túlzott árazás: ha az IPO-ár túl optimista, a lendület hamar kifulladhat, és a részvénnyel szembeni elvárások magasak – ha nem teljesít, korrigálhatnak lefelé.
  • Piaci környezet: kamatok, infláció, versenytársak, szabályozás mind befolyásolják. Pl. változik a technológiai, finanszírozási környezet.

Ha befektető vagy, és IPO-cégeket vizsgálsz

  • Ezek az első 1-2 év lehetőséget adnak arra, hogy részesedj a céges növekedésből, aminek a hozama lehet kiugró – de csak ha jól választod ki a céget.
  • Jó, ha megnézed előre: mi volt a cég privát finanszírozási értékelése (ha elérhető), mekkora volt a növekedése bevételben, profitban; mennyire realista a terjeszkedés; milyen versenytársa van; milyen a piaci hangulat.
  • Ne csak az IPO-napi kiugrást lásd: az első néhány év eredménye, a cash flow, profitabilitás alakulása, beszámolások átláthatósága kritikus.

Érdeklődsz a táma iránt? Csatlakozz ahhoz a zárt közösséghez, amelynek fókuszában az IPO-k illetve más, zárt körű részvényjegyzések állnak! Tarts velünk a következő IPOguru rendezvényen! Ide vagy az alábbi képre kattintva regiszutrálhatsz exkluzív rendezvényünkre >>>