Nemes- és iparifém bányavállalatok mint válságálló befektetések

A gazdasági válságok idején sok befektető keresi azokat az eszközöket, amelyek értéktartónak vagy akár gyarapodónak bizonyulnak a piaci viharban. Ide tartoznak a nemesfém- és iparifém-bányavállalatok részvényei is, melyek válságálló befektetési lehetőségnek tekinthetők.

Legyen szó kezdő vagy tapasztalt magánbefektetőről, mindenki számára fontos megérteni, miért kínálhatnak ezek a szektorok viszonylagos biztonságot és magas hozamot a gazdasági ciklusok különböző szakaszaiban.

Miért lehet válságálló a bányavállalati szektor?

• Biztonságos menedék (Safe haven): A nemesfémek, különösen az arany és az ezüst, tradicionális menedékeszközök. Válság idején az arany például az egyik legjobban teljesítő befektetésnek bizonyult​, mivel ilyenkor a befektetők a bizonytalan részvénypiac helyett fizikai értékekbe menekülnek. Ez a keresletnövekedés felhajtja az árfolyamukat.

• Magas hozamlehetőség: A bányavállalatok részvényei „tőkeáttételesen” követik a mögöttes nyersanyag árát. Egy kisebb aranyár-emelkedés is több­szörös részvényár-emelkedést okozhat​, mert a kitermelési költségek jellemzően fixek, így az árbevétel növekedése sokszoros profitnövekedést eredményez. Válságok idején ezért a bányászati részvények gyakran felülteljesítik magát a nyersanyagot is. Például a 2008-as pénzügyi válság során az aranyár ~64%-kal emelkedett, miközben az aranybánya-részvényindex több mint 100%-os ugrást produkált​.

• Infláció és pénzromlás elleni védelem: A válságkezelés gyakran masszív pénznyomtatással és alacsony kamatokkal jár, ami inflációt és valuta­leértékelődést okozhat. Az arany és ezüst ilyenkor értékőrző szerepük miatt felértékelődnek, így a bányászaik is profitálnak. Az ezüst ára például a 2008-as krízis mélypontjáról (~10 USD/uncia) 2011-re közel 50 USD-ig száguldott fel az inflációs félelmek és gazdasági bizonytalanság közepette​ – ez az ezüst történetének egyik legerősebb bikapiaca volt.

• Alapvető nyersanyag-igény: Az ipari fémek (mint a réz vagy a lítium) iránti keresletet a világ alapvető szükségletei és technológiai trendjei táplálják. Még ha egy válság vissza is veti átmenetileg a gyáripart, a kormányok jellemzően infrastrukturális beruházásokkal és gazdaságélénkítő programokkal reagálnak, ami fellendíti az olyan fémek iránti igényt, mint a réz. Így a recessziót gyakran gyors fellendülés követi a nyersanyagpiacokon. Emellett a lítium, a kobalt vagy a mangán az elektromos autóipar kulcsfontosságú nyersanyagai – az EV (electric vehicle, elektromos jármű) forradalom pedig a pandémiás válság alatt sem torpant meg, sőt 2020-ban ~50%-kal nőttek az EV-eladások, 2021-ben pedig megduplázódtak, ami a lítium árát egy év leforgása alatt ~550%-kal az egekbe hajtotta​.

Arany és ezüst – menedék a pénzügyi viharban

A nemesfémek, elsősorban az arany, régóta válságálló hírében állnak. Nem véletlen, hogy az aranyat sokan „biztonságos kikötőnek” tartják: amikor a részvénypiacokon pánik uralkodik, az arany iránti kereslet megugrik, árfolyama pedig emelkedik. Az arany 2008-2009-ben, a globális pénzügyi válság mélypontján, unciánként ~600 dollárról 1000 dollár fölé drágult, több mint 60%-os növekedést elérve​.

Ugyanekkor a részvénypiac (S&P 500 index) értéke közel felére esett vissza, így az arany látványosan felülteljesítette a hagyományos részvénybefektetéseket. Hasonló menekülés volt megfigyelhető a 2020-as COVID-19 válság kezdetén is: az arany ára rekordmagasságba, 2000 dollár fölé ugrott, miközben a vezető aranybányász cégek részvényeit tömörítő index 2020 márciusától augusztusig ~93%-ot ralizott​, jelezve, hogy a befektetők megint a nemesfémekhez fordultak védelemért.

Az ezüst az aranyhoz hasonlóan viselkedik válság idején, bár árfolyama ingadozóbb. Egyrészt nemesfémként menedékeszköz is, másrészt erősen ipari fém, így a gazdasági kereslet is hat rá. 2008 után az ezüst például extrém raliba kezdett: 2008 végén ~10 USD volt az ezüst unciánkénti ára, ami 2011 elejére közel 50 USD-ig emelkedett​. Ezt a drasztikus (~400% feletti) növekedést az hajtotta, hogy a befektetők az infláció és a dollár leértékelődése ellen menekültek az ezüstbe, miközben az ipari kereslet (pl. elektronika, napenergia) is erős maradt. Bár ezüstnél a kilengések nagyobbak lehetnek (így kockázata is), a nemesfém bányavállalatok számára ez óriási profitboomot jelentett ebben az időszakban.

Fényesebb a fémnél

Fontos kiemelni, hogy a nemesfém-bányász cégek részvényei nem csupán a nyersanyag árának emelkedéséből profitálnak, de gyakran többszörösen felülteljesítik azt. Ennek oka, hogy a kitermelés költségei jellemzően nem nőnek azonnal az árakkal, így például egy 10%-os aranyár-emelkedés ennél jóval nagyobb százalékos nyereségjavulást hozhat a bányacégnek, ami a részvényárfolyamában is tükröződik.

Ahogy a pénzügyi szakértők mondják: az aranybánya-részvények „turbózzák” az aranybefektetést​. Ráadásul a részvényesek részesedhetnek osztalékban is – szemben a fizikai arannyal, ami kamatot vagy hozamot nem termel. Sokan éppen ezért gondolják úgy, hogy válság idején az aranybányák akár jobb befektetést is jelenthetnek magánál az aranynál: miközben az arany árfolyama emelkedik, a bányavállalat profitot termel (és osztalékot fizet), így részvényeinek értéke az arany drágulásánál is nagyobb mértékben nőhet​. Történelmi példa erre az 1930-as évek nagy gazdasági válsága: az amerikai Homestake Mining (korának legnagyobb aranytermelője) részvénye 1929 és 1933 között ~474%-kal értékelődött fel, miközben a Dow Jones ipari átlagindex 73%-ot zuhant​.

Vagyis aki a válság előtt aranybányász cégbe fektetett, nemhogy megőrizte a vagyonát, de sokszorosára növelhette, miközben a hagyományos részvények többsége padlót fogott. Hasonlóképp, az 1970-es évek stagflációs válságában (amikor magas infláció párosult gazdasági stagnálással) a részvénypiac nagyot esett (-48% 1973-74 között), mégis a Barron’s Gold Mining Index, egy aranybányacégeket tömörítő mutató, közel 193%-kal emelkedett ugyanebben az időszakban​.

Ezek a példák jól mutatják, hogy az arany- és ezüstbányák válság idején is képesek kiemelkedő hozamot nyújtani, mivel a befektetői pszichológia és a piaci logika egyaránt az értékes nemesfémek felé tereli a tőkét a bizonytalanságban.

A réz és az ipari fémek stratégiai jelentősége

Nem csak a nemesfémek, de az ipari fémek is fontos szerepet játszanak a válságálló befektetések között – igaz, más okokból. A réz, a lítium vagy épp a nikkel, mangán és kobalt jellegzetesen olyan alapanyagok, amelyek nélkül a modern gazdaság nem tud működni. Rézre szinte mindenhez szükség van: az építőiparban, az elektromos hálózatokban, gépekben, elektronikai eszközökben, és különösen a zöld energiához és elektromos autókhoz is elengedhetetlen (az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások infrastruktúrája hatalmas mennyiségű rezet igényel). Emiatt a réz árfolyamát gyakran a gazdaság barométerének is tartják – „Dr. Copper”-ként emlegetik –, mert ha a gazdaság élénkül, a réz iránti kereslet is nő, míg recessziónál csökkenni szokott​.

Hogyan lehet akkor válságálló például egy rézbánya-részvény? Úgy, hogy a válságokat általában fellendülés követi, amit sokszor épp a kormányzati kereslet generál. Például a 2008-as világválság után Kína hatalmas infrastrukturális stimulust indított be 2009-ben, aminek következtében a nyersanyagok globálisan példátlan ralit produkáltak: a réz világpiaci ára fontonként $1.30-ról $4.60 fölé emelkedett alig két év alatt (2009–2011 között)​.  Ez több mint három és félszeres árnövekedés, ami óriási lökést adott a bányavállalatok nyereségének is.

Hasonló forgatókönyv játszódott le a COVID-19 sokk után: 2020-ban a járvány kitörésekor a réz ára ugyan hirtelen bezuhant a csökkenő ipari kereslet miatt, de a jegybankok és kormányok rekordmértékű pénzügyi élénkítésére reagálva a réz gyorsan magához tért. 2021-ben és 2022 elején a réz tonnánkénti ára új csúcsokra, 4,80-5,00 dolláros tartományba ért, amire legutóbb 2011-ben volt példa​

A gyors felpattanás mögött az is állt, hogy a bányászati és finomítási kapacitásokban zavarok keletkeztek (pl. a lezárások miatt egyes bányák leálltak), így a készletek lecsökkentek​, miközben a gazdaságot elárasztó olcsó pénz és a pótlólagos infrastrukturális kereslet felfelé hajtotta az árakat. Az eredmény: a rézbányász cégek, amelyek részvényárfolyama a válság elején esetleg esett, a következő év(ek)ben óriási növekedést produkáltak. Aki kitartott vagy válság idején vásárolt ezekből, jelentős nyereséget érhetett el a fellendülési szakaszban. Befektetni nem akkor kell, amikor már jóideje emelkedik valaminek az árfolyama. Sőt, leginkább akkor érdemes a beszálláson gondolkodni, amikor egy ideje már lejtmenetben van.

Elektrifikáció és energia-zöldítés

A réz és az ezüst például a zöld energiára való átállás kulcsfontosságú elemei. Ezüst kell a napelemekhez és az elektronikai eszközökhöz, réz kell az elektromos hálózatok bővítéséhez és az elektromos autókhoz (egy EV jóval több rezet tartalmaz, mint egy hagyományos autó). Ennek köszönhetően a környezetvédelmi és infrastrukturális programok közvetve a bányavállalatoknak is kedveznek. Az USA 2022-es Inflációcsökkentő Törvénye (IRA) vagy az EU zöld átállást támogató csomagjai mind azt eredményezik, hogy a következő években nő az ipari fémek iránti kereslet​.

A bányacégek így nemcsak „passzívan” várják a fellendülést, hanem aktívan részesei olyan hosszú távú trendeknek, amelyek válságtól függetlenül is előrevihetik a szektort. Röviden: a réz-, lítium- (és más iparifém-) bányászok a gazdasági ciklusok során az újjáépítés és innováció nyerteseivé válhatnak, és a válság utáni világ fontos alapköveit adják.

Bányavállalatok működése és teljesítménye válság idején

Érdemes külön kitérni arra, hogy maguknak a bányavállalatoknak milyen sajátosságai vannak válságos időszakokban. A bányászat tőkeigényes, hosszú távra tervezett üzletág. Egy bánya megnyitása éveket, akár egy évtizedet is igénybe vehet, és óriási beruházást jelent. Emiatt a bányacégek nem tudnak és nem is szoktak azonnal reagálni a rövid távú piaci ingadozásokra úgy, mint mondjuk egy autógyártó, amely visszafogja a termelést gyenge keresletnél.

Válság idején a jól működő bányavállalatok többnyire folytatják a termelést (esetleg átmeneti szűkítésekkel), hiszen a költségeik nagy része már elsüllyedt tőke. Ez a folytonosság azt jelenti, hogy amikor a nyersanyag árak emelkedni kezdenek (akár válság alatt, akár utána), ők az elsők közt élvezhetik a hasznát.

Ugyanakkor a kínálat rugalmatlansága miatt a tartósan alacsony árakat sem bírják a végtelenségig – ilyenkor a gyengébb, magas költségű szereplők csődbe mehetnek vagy felfüggeszthetik a kitermelést, ami viszont automatikusan csökkenti a kínálatot, és ez stabilizáló hatással van az árakra. A ciklus így öngyógyító: a válság megtisztítja a szektort a leggyengébbektől, a túlélők pedig megerősödve jöhetnek ki.

Hatékonyságnövelés válság idején

A válságmenedzsment része a bányacégek életében a költségcsökkentés és a hatékonyság javítása. Gyakran előfordul, hogy krízis alatt lefaragják az adminisztratív vagy fejlesztési kiadásokat, újratárgyalják a beszállítói szerződéseket, és a működés minden területén takarékoskodnak. Ennek köszönhetően már viszonylag csekély árupiaci javulás esetén is nagy ugrás következhet be a profitban, hiszen egy karcsúsított vállalat sokkal nyereségesebben tud működni, ha az árbevétel növekszik.

Egyes bányavállalatok előre lekötik a kitermelendő fém egy részét, hogy biztosítsák a jövőbeni bevételt és csökkentsék a piaci árkockázatot​. Ez a gyakorlat válság idején kétélű fegyver lehet: megvédi a céget egy árzuhanástól, de korlátozza a nyereségét egy hirtelen áremelkedésnél. A befektetők számára ezért érdemes figyelni, mely bányacégek hagyják nyitva magukat a piaci ármozgásoknak – utóbbiak részvényei kockázatosabbak, de egy válság alatti árrobbanás esetén sokkal nagyobbat profitálhatnak.

A földrajzi diverzifikáció szintén kulcstényező: a nagyobb nemzetközi bányavállalatok több országban, több kontinensen rendelkeznek bányákkal. Így egy adott régió gazdasági vagy politikai válsága (pl. egy helyi recesszió, vagy éppen egy háborús konfliktus) kevésbé rengeti meg a cég egészét. Gyakran előfordul, hogy míg az egyik területen visszaesés van, egy másikban épp fellendülés, ami ellensúlyozza a kiesést. Ez a diverzifikáció további stabilitást ad a válságállósághoz.

Fizikai értékek

Ne feledjük azt sem, hogy a bányacégek sokszor valódi, kézzelfogható értéket hordoznak a mérlegükben: földterületeket, bányaengedélyeket, ásványkincskészleteket. Válság idején, amikor a papíreszközök (részvények, kötvények) értéke bizonytalanná válik, az ilyen reáljavak felértékelődhetnek. Ha a pénz elértéktelenedik (infláció), akkor az a földben lévő arany, réz vagy lítium sokkal többet ér saját valódi hasznossága révén.

Ezért is mondják, hogy a bányavállalatok részvényeiben benne van a termelési potenciál mellett magának a nyersanyagnak a birtoklása is – egyfajta kettős védelem és nyereségforrás a befektető számára.

Múltbeli tapasztalatok és tanulságok

A történelem számos példával szolgál arra, hogyan teljesítettek a nyersanyagok és bányacégek nehéz időkben. Az 1930-as évekbeli Nagy Gazdasági Válság idején az aranybányák részvényei (mint említettük, a Homestake Mining) fantasztikus hozamot értek el, miközben az átlagos részvények összeomlottak​.

A stagflációs 1970-es években ismét az arany- és ezüstbányászok emelkedtek ki menedékként, védelmet nyújtva az infláció ellen​. A 2000-es évek elején, a dotcom lufi kipukkanása után a nemesfémek újra erőre kaptak – sokan emlékezhetnek rá, hogy 2000 és 2011 között az arany ára több mint ötszörösére nőtt, és ezzel párhuzamosan az aranybánya indexek is sokszorosukra emelkedtek.

A 2008-as globális pénzügyi válságot követően nemcsak a nemesfémek, de az ipari nyersanyagok is magasba szöktek a gazdaságélénkítő lépések nyomán​. A bányacégeket tömörítő részvényindexek 2009-2011 között kimagaslóan teljesítettek, és számos bányavállalat értéke megduplázódott vagy még többel nőtt ebben a periódusban.

Legutóbb, a 2020-as koronavírus-válság idején is hasonló mintát láttunk: a pánik első hulláma után az arany és ezüst ára új csúcsokra futott, a réz és más ipari fémek pedig a gazdaság újranyitásával történelmi magasságokba emelkedtek. Aki időben felismerte ezen trendeket, jelentős nyereségekre tehetett szert.

Ebben a körben értek el ügyfeleink igen komoly profitot, többek közt bányavállalatokkal, ahogy az alábbi track listánkban is látszik:

A múlt tanulsága tehát az, hogy a nyersanyagtermelő vállalatok sokszor pont ellenkezően reagálnak, mint a hagyományos részvények a válságokra. Amíg a tipikus részvénypiaci befektetések szenvednek, addig a bányacégek – legyenek azok nemesfémre vagy ipari fémre specializálódva – a befektetők menedékévé válhatnak, és komoly hozamokat termelhetnek.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy e szektor kockázatmentes: az árfolyamuk változékonysága magas, és időzítés kérdése is, hogy ki tudjuk-e használni a kedvező ciklusokat. Ugyanakkor diverzifikációs eszközként a portfólióban kiemelt értékkel bírnak, mivel alacsony az összefüggésük a hagyományos részvénypiacokkal – sőt, gyakran ellentétes irányba mozognak.

Mikor, miért, hogyan?

Összefoglalva, a nemesfém- és iparifém-bányavállalatok azért tekinthetők válságálló befektetéseknek, mert olyan reálértéket képviselnek, amely válság idején is megmarad vagy növekszik. Az arany és az ezüst menedéket nyújt a pénzügyi viharokban, míg a réz, lítium és társaik a válság utáni újjáépítés és növekedés motorjai. E vállalatok részvényei egyszerre kínálnak védelmet a nehéz időkben és magas hozamlehetőséget a fellendülés során, ahogy azt számos történelmi példa is igazolja.

A kezdő és haladó befektetők számára egyaránt fontos lehet megfontolni, hogy portfóliójuk egy részét ilyen válságálló szektorokba irányítsák – természetesen saját kockázattűrő képességük és pénzügyi céljaik figyelembevételével. Bár a bányavállalatok sem immunisak minden piaci sokkra, piaci logikájuk és múltbeli viselkedésük alapján elmondható, hogy a gazdasági ciklusok forgatagában stabil támpontot és akár kiemelkedő növekedést is nyújthatnak.

Aki megérti az arany, ezüst, réz, lítium és más fémek mögötti hajtóerőket, valamint a bányacégek működését válság idején, az magabiztosabban dönthet ezeknek a befektetéseknek a szerepéről saját pénzügyi stratégiájában.

Segítünk dönteni, és megválaszolni a felmerülő kérdéseket. Ehhez remek alkalom május 17-i rendezvényünk, a Válságálló Befektetések 2025 Nemzetközi Konferencia és Befektetői Boutique. Itt nem csak a bányaváéllalatok, hanem sok máás, válságálló befektetési szektorról kaphatsz átfogó képet. Sőt, konkrét lehetőségekkel is találkozhatsz a magyar, egyesült államokbeli, kanadai, német szakértőktől vállalatvezetőktől.

Nézd meg a konferencia részleteit az ide vagy az alábbi képre kattintva >>>