Az emberek relatíve sokan rakják élére a pénzt Németországban. Átlagosan majdnem 10 eurót minden 100 euró megszerzett jövedelemből. Kockázatvállalási hajlandóságuk ezzel szemben kifejezetten mérsékelt, ennek megfelelően a hozamaik is alacsonyabbak.
Míg a finn megtakarítók, az infláció levonása után, 6,9%-kal növelték vagyonukat, a németek ugyanebben az időszakban 2,3%-ot értek el. A kilenc euró övezeti tagországot összehasonlítva, egyedül az osztrákok tettek szert ennél alacsonyabb hozamra. A finnek megtakarításainak körülbelül egyharmadát tartották egyedi részvényekben, nagyjából négyszer annyit, mint az átlag német megtakarító. A legtöbb német egyszerűen idegenkedik az egyedi részvényektől, és az elmúlt évek hosszú hozamszünete sem változtatott ezen semmit. Csupán minden 7. német állampolgárnak van részvénye/részvényalapja.
Úgy tünik, a német lakosság nagy része, még mindig nem ismerte fel az alacsony kamatok hatását a megtakarításokra, és a részvény még mindig egyfajta „mentális akadályt“ jelent sokak számára.
Az Allianz, a legutóbbi globális vagyon tanulmánya („global wealth report”) arra a következtetésre jutott, hogy a németek az elmúlt évben mintegy 200 milliárd eurót „elajándékoztak”, mert nem merészkedtek a tőzsdére. Ahogyan az alapos elemzésből kibontakozik, megtakarításaikat a németek inkább „pénzparkoló”-ként kezelik, nem mint befektetés.
Egy aktuális GfK felmérés szerint a németeknek csak 12%-a értékeli pozitívan a betétkönyvet, mint vonzó befektetési formát, ennek ellenére még mindig ez a messze legnépszerűbb befektetési forma a lakosság körében. 2016 őszén a megkérdezettek 40%-a tartotta vonzónak a tőzsdét, ennek ellenére csak 12% fektetett be ott.
A fentiek ellenére a németek megtakarítási hajlandósága kiemelkedő. A Bundesbank legújabb adatai szerint Németországban a magánháztartások pénzügyi befektetései 2016 harmadik negyedévében, a rekord alacsony kamat ellenére, mintegy 5478 milliárd euróra rúgtak.
Miért nem jogos a félelem a tőzsdéktől?
A hosszú távú tapasztalat azt mutatja, hogy oktalan az aggodalom a veszteségtől, kockázatoktól. Egy olyan tipikus időtávról beszélve, ami egy nyugdíjvagyon felépítése, még a legrosszabb esetben is a részvények magas megtakarítási potenciáljáról beszélhetünk, amely messze meghaladja a manapság megszokott megtakarítási számlák és fix kamatozású értékpapírok hozamát. Például ha valaki 1995 végén részvényt vett, és 2010-ig megtartotta, átlagosan 7,8 % éves hozamot érthetett el. A részvények alapvető részei a jövőnek, és az öngondoskodásnak egy öregedő társadalomban.
Természetesen a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve, de egy megfelelően kezelt, súlyozott portfólió sikeresen kezelheti a kockázatokat, és kiemelkedő hozamokat tud eredményezni hosszabb távon. Azért ezt ma már a németek is kezdik felismerni.
Marietta Struffert nyomán
Te is a németek korábbi túlzott óvatosság-mániáját osztod, vagy inkább a kézben tartott kockázatú, de a bankbetéteket és az inflációt látványosan meghaladó hozamot részesíted előnyben? Akár a fokozott óvatosságra, akár az utóbbira szavazol, térj be hozzánk, és egy kávé mellett beszélgessünk arról, hogy hogyan működik a hatékony portfólió kezelés! Részletek és további információ az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
Sok egyéb mellett a német példa is terítékre kerül klubestünkön, ami alapvetően azt célozza, hogy bemutassa, hogyan lehetsz megtakarítóból kisbefektető, majd kisbefektetőből milliomos, aki már azt is megteheti, hogy a megtakarításaiból éljen, ha úgy tartja kedve. Nézd meg a részleteket, és regisztrálj az ingyenes rendezvényre az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
Leave A Comment