Egyáltalán van értelme megtakarítani?

Van-e értelme „fogunkhoz verni a garast”, és nélkülözni, hogy megtakarítsunk? Valóban meg kell vizsgálnunk, hogy célt érhetünk-e a magtakarítással. Nem mindegy hogy mennyire szaladnak el az árak menet közben és tisztán kell látnunk azt is, hogyan számítják nekünk a hozamot. Lássuk a részleteket…

A legutóbbi bejegyzésünk egyik hozzászólása kapcsán gondolkodtam el azon, hogy valóban van-e értelme a megtakarításnak. Például egy lakás esetén, aminek folyamatosan emelkedik az ára.

Részlet a hozzászólásból:
– természetesen 2ségtelenül indokolt legalább30-40 % önerőt összeszedni, akár takarékoskodással, akár más forrásból, de
– ha a mai lakásvételár fennmaradó részét is össze akarjuk takarékoskodni a hitel tartamával egyező időtávon, akkor mennyibe fog kerülni ugyanolyan paraméterekkel rendelkező lakás mire összegyűlt a mai vételár 100%-a ?
A jövő nem kiszámítható, de jó közelítést adhat az elmúlt 30 év ingatlan árváltozásának átlaga. Lehet, hogy hitel nélkül végül úgy járnánk, hogy aktív életünk során sosem lenne lakásunk, mert mindig üldöznénk az áremelkedést, de sosem érnénk utol ?

Milyen árakat kell utolérnünk?

Nézzük meg, hogy hogyan is emelkedtek, emelkednek a lakásárak. Ehhez az FHB, azt hiszem hitelesnek mondható lakásárindexét vettem elő (többek közt az MNB is támaszkodik rá), amely azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell félnünk attól, hogy a vágyott lakás „elszalad” előlünk.

Lakasarindex

Az ábrán 1998-tól látszik a lakás árak változása. A 2000-es évet tekintik „bázis évnek”, vagyis 100%-nak. Megfigyelhető a 90-es évek végének ingatlanár emelkedése, illetve a 2004-es Uniós csatlakozási várakozáshoz kapcsolódó áremelkedés. Azt hiszem, mindenki egyetérthet azzal, hogy ez az időszak, illetve ilyen mértékű emelkedés nem tekinthető túl gyakran ismétlődőnek, pláne nem folyamatosnak.

Az is tisztán látszik, hogy 2012 év végére a 2000-es évhez viszonyítva reálértéken (számolva az inflációval) közel 12%-os árcsökkenés következett be ez alatt a 12 év alatt.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha valaki meg tudta őrizni pénze értékét, és infláció körüli hozamokat ért el megtakarításánál, 12%-os extra hozamra tehetett szert. Más oldalról közelítve, egy fél szobával nagyobb lakásba tudott költözni ugyanakkora összegből.

Persze sem a mutatott időszak elejének emelkedését, sem pedig a 2000-2012-ig tartó csökkenést nem szabad kiragadni önmagában és azzal példálózni. Összességében az mondható el, hogy az ingatlanok esetében inflációval közel megegyező áremelkedés várható hosszú távon. Az árakat az általános gazdasági, politikai helyzet mellett sok egyéb mikrokörnyezeti tényező is befolyásolja (épül-e a közelben bevásárlóközpont, metró stb., netán megszűnik-e egy gyár, amely sok embernek adott munkát a környéken), de általánosságban használható az inflációs ráta az ingatlan árakra.

Ez a helyzet tehát az árakkal. Természetesen nem csak lakáshoz jutást, hanem sok minden mást is szeretne az ember – lehetőleg hitel nélkül – megoldani. Az árakon túl tehát még inkább érdekes kérdés az, hogy…

Mit képes termelni a megtakarításunk?

Egy megtakarításnál alapvető követelménynek kell lennie annak, hogy a rendszeresen félretett pénz vásárlóértékét megőrizze, azaz legalább akkora hozama legyen, mint a mindenkori inflációnak. Ha ugyanis kisebb a hozam az inflációnál, a most hónapról hónapra-félretett pénzünk kevesebbet fog érni.

Példaként mondjuk ma 30000 Ft-ból kijön egy nagyobb bevásárlás, de 5-10-15 év múlva, hiába lett közben megtakarításunk a hozamok miatt mondjuk 50000 Ft, az már nem lesz elég ugyanarra a bevásárlásra, mint ma a 30000 Ft.

Hozam – Reálhozam – Valós hozam

Fontos tehát a hozam vizsgálata. De mit is nevezünk hozamnak? Oda kell figyelnünk, mert sokféleképpen számítanak hozamot, és nem mindegy, hogy az a százalék, amit látunk, az mit is jelent.

Nem egy blogbejegyzés feladata, hogy fogalmakat abszolút szabatosan definiáljon, így csak egy fontos dologra hívnám fel a figyelmet. Alap esetben a hozam az, ami a megtakarításon, befektetésen – leginkább egy évre vetítetten – nyereségünk keletkezik. A kérdés viszont az, hogy a hónapról-hónapra félretett pénzünk a megjelenített hozam alapja, aminek hozama lesz, vagy a befizetésből először költségeket vonnak, a maradékot befektetik, és annak lesz csak hozama.

Nagyon nem mindegy, mert…

  • Egy egyszerű 30000 Ft befektetésnek, ha van 10% hozama egy év alatt, az 3000 Ft,
    tehát lesz 30000+3000=33000 Ft-unk.
  • Ha azonban 30000 Ft befizetésünkből a szolgáltató 6%-ot levon költségek címén (1800 Ft), akkor csak 28200 Ft-nak lesz 10% hozama, ami 2820 Ft,
    tehát lesz 28200+2820=31020 Ft-unk.

Az ismert hozam mindkét esetben 10%, viszont micsoda különbség. Előző esetben az infláció majd duplájáról beszélünk, utóbbi esetben jóval az inflációs ráta alatt járunk a nettó hozam tekintetében. Arról az esetről ne is beszéljünk, amikor az elért hozam kisebb, mint a megfizetett költség, mert akkor nem csak hosszú távon, de gyakorlatilag azonnal negatív hozamunk van, ami ugyebár veszteséget jelent.

Mindenképpen meg kell találnia azokat a megtakarítási formákat, amelyek valós, lehetőleg infláció feletti hozamokat tudnak produkálni! A feladat nem feltétlenül egyszerű, mert nem csak a hozamokat, költségeket, hanem kockázatokat, egyéni élethelyzeteket is mérlegelnünk kell, amikor döntünk.

Következő HozamInfo klubestünkön a megtakarítások kerülnek fókuszba. Jöjjön el ingyenes rendezvényünkre, ahol szakértőink segítségével tájékozódhat a témában és felteheti megfogalmazódott kérdéseit is. A klubest részleteit, és a regisztrációs lehetőséget az ide kattintva megjelenő oldalon találja >>>

2013-02-10T04:25:55+01:002013 február 10.|Tags: , , |0 Comments

Leave A Comment