Az időről-időre gyökeresen átalakuló hazai pénzügyi szabályzás egyik üdítő kivétele a Tartós Befektetési Szerződés, illetve számla, amelyet röviden csak TBSZ-ként emleget mindenki. Az adómentes befektetési megoldás mára már igen népszerűvé vált.
Arról, hogy lesz-e változás a TBSZ szabályzásában, nem lehet tudni, most azonban még szabadon választható a vagyonépítés hatékony eszközeként, célszerű tehát használnod. Sőt, ma már nem csak arról lehet szó, hogy „bemész az OTP-be” (vagy bármelyik bankba), és nyitsz egyet, hanem akár külföldön is lehet olyan értékpapír számlád, amelyet TBSZ-ként jelentesz be, és még csak az adóbevallásodban sem kell szerepeltetni az azon termelődött jövedelmet.
Szabályzói – és ezzel adózási – szempontból tehát semmilyen különbség nincs a hazai és a külföldi TBSZ közt. Ami viszont minimum megfontolandóvá teszi azt, hogy külföldi TBSZ számlád legyen az, hogy a szokásos hazai kereskedelmi banki környezettel szemben külföldön…
Naked (csupasz) bankban is lehet TBSZ számlád
Miért jó a csupasz bank? Alapvetően azért, mert nem akar más lenni, mint egy olyan platform, ahol az értékpapír számládat vezeted. Magyarul nem végez olyan, a kereskedelmi bankokéhoz hasonló tevékenységeket, mint folyószámlavezetés, hitelezés, hitelkártya kibocsátás stb. Ennek következtében mindazokat a kockázatokat sem futja a bank, amelyek jellemzőek a kereskedelmi bankokra, hiszen nincsenek kihelyezett hitelei, amelyek bedőlhetnek. Szintén fontos, hogy ezen bankoknál a számládon letétbe helyezett értékpapírok „különvagyonként” szerepelnek. Magyarunk a neveden vannak a papírok, és a befizetéseid sem kerülnek a bank tulajdonába.
Az alacsonyabb kockázat miatt egy ilyen csupasz banknál épp ezért az is elképzelhető, hogy a megszokott 100ezer EUR betét- és letétbiztosításnál jóval nagyobb mértékű, akár több millió eurós számlánkénti befektetésvédelmet élvezz.
A „csupasz” ebben az esetben azt is jelenti, hogy nem kínál „előregyártott”, uniformizált termékeket egy ilyen bank, sőt nincsenek is saját termékei, befektetési alapjai. Nem kell tehát kompromisszumokat kötnöd, mert nincs korlátja annak, hogy mi kerülhet a számlára. Már csak azért is szélesebb a paletta, mert rengeteg olyan befektetési alap, ETF van, amelyek – egyszerűen a túl kicsi piac miatt – nincsenek engedélyeztetve magyarországi értékesítésre, vagyis ezekhez a prémium papírokhoz itthon hozzá sem férnél.
A hazai szolgáltatók legtöbbször a saját – sok esetben igen kemény költségekkel bíró – befektetési alapjaikat preferálják a TBSZ számlák esetében, a nemzetközi papírokhoz való hozzáférés csak korlátozottan lehetséges.
Mindezek mellett természetesen – értékpapírokról lévén szó – az eredményesség erősen függ attól, hogy mi kerül a TBSZ számládra, miként fogod kezelni, optimalizálni, súlyozni a befektetéseidet. Itthon alapvetően „brokerage”-ről van szó, magyarul a szolgáltató palettájáról Neked kell választanod, hogy mi kerüljön a portfóliódba, és felügyelned is Neked kell. Sokan hiszik ma azt, hogy kezükben a bölcsek köve, de még többen vannak azok, akik nem tudnak, nem akarnak a befektetéseikkel napi szinten foglalkozni.
Utóbbiaknak jó hír, hogy a „csupasz bank” esetén arra is van lehetőség, hogy egy portfóliókezelőt bízz meg azzal, hogy akár a saját befektetési politikád mentén kezelje a banknál vezetett TBSZ számládat. A portfóliókezelő kiutalni nem tud a számládról, csak arra adsz meghatalazást, hogy a befektetési stratégiának megfelelő adásvételi tranzakciókat kezelje a számládon.
Az alábbi űrlap segítségével jelentkezhetsz egy díjmentes konzultációra, amelyen részletes tájékoztatást kapsz a „csupasz bankban” nyitható TBSZ számláról, felteheted kérdéseidet, sőt, akár a személyes befektetési politikád is elkészülhet, amely a portfóliókezelés felé tett első lépés.
| [include file=script/avk.txt] |
Leave A Comment