Otthonvédelmi Akcióterv újratöltve – Kihasználjuk?

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a kormány által elfogadott úgynevezett otthonvédelmi akcióterv részleteivel, megoldási javaslataival. Most, hogy véget ért a végtörlesztési hajsza – melynek segítségével közel 160.000 adós szabadul(t) meg devizahitelétől, vagy váltotta át meglévő devizahitelét forint hitelre – újra aktuális a téma.

A várhatóan áprilisban induló új és a korábbiaktól eltérő paraméterű árfolyamrögzítéssel álláspontunk szerint csak nyerhetnek a devizaadósok. Hangsúlyozzuk azonban, hogy csakis akkor, ha az így felszabaduló forrásaikat nem fogyasztási javak beszerzésére, hanem pénzügyi tudatosságról tanúbizonyságot téve, befektetésben kamatoztatják. Ha ugyanis az alacsonyabb törlesztésből felszabaduló pluszpénzt befektetik, éveken át tisztes nyereséget realizálhatnak.

Természetesen a befektetési lehetőséggel azok tudnak igazán élni, akik nincsenek már most is a végletekig „kifeszítve” a devizahitelük törlesztő részleteinek fizetése tekintetében. Viszont az ő esetükben is lehetőség a program igénybevétele, a tekintetben mindenképp, hogy pénzügyi értelemben egy kicsit levegőhöz jutnak.

Az átalakított árfolyamgáttal olyan esélyt kapnak a devizahitelesek, amelyből senkinek nem éri meg kimaradnia! Elfogadott jogszabály ugyan még nincs (a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012. január 25-ei közleménye szerint február közepére lesz tervezet, amelyet a parlament ezt követően fogadhat el), de a tavaly decemberben a bankszövetség és a kormány által megkötött megállapodás alapján és az NGM által most közzétett feltételekből már levonható ez a következtetés.

Azon devizahitelesek számára is kihasználandó lehetőség lehet az árfolyamrögzítés, akik nem közalkalmazottak, az utóbbiak pedig még többet nyerhetnek a konstrukción.

Lássuk a részleteket

Az árfolyamrögzítés lényege, hogy a devizahitelesek 2016. december 31-ig havonta a frankalapú hiteleket 180, az euróalapúakat 250, a jenhiteleket pedig 2,5 forintos árfolyamon törleszthetik majd függetlenül attól, hogy az adott deviza piaci árfolyama éppen hol jár. Jelenleg a rögzítésnél alkalmazott szinteknél 20-30 százalékkal magasabbak a piaci árfolyamok – ez a különbözet egy úgynevezett gyűjtőszámlán halmozódik majd az árfolyamrögzítés ideje alatt.

2017. január 01-től kezdődően ezt az összeget vissza kell fizetnie az adósnak (technikailag egy újabb forinthitel törlesztése formájában). Azt gondolhatnánk, hogy látszólag ez nem nagy segítség: Az adósoknak átmeneti segítséget jelent csak, mert egy újabb, később visszafizetendő terhet vesznek a nyakukba. A konstrukció előnye azonban, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódó összeg finanszírozására biztosított hitel a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású: a kamat a hitelkamatoknál sokkal alacsonyabb bankközi forintkamatlábhoz, a BUBOR-hoz kötött, és annak nagy részét az állam és a bankok átvállalják az ügyféltől.

Ez az utóbbi elem nem volt benne a tavaly májusban elfogadott, hasonló konstrukcióban, ami azon túl, hogy csak 3 évre (2014. december 31-ig) rögzítette a törlesztést, azért sem volt népszerű, mert a kormány menet közben előállt a kedvezményes végtörlesztés ötletével. Az előnyös kamatozás minden devizaadósnak jár, akinek nincs késedelmes tartozása, de a közszolgálatban dolgozók további extra kedvezményt is kapnak.

Természetesen az árfolyammozgást lehetetlen négy évre, de akár pár hónapra előre megjósolni, ezért azt sem lehet megjósolni, hogy a gyűjtőszámlán mekkora összeg fog felhalmozódni. Feltételezve, hogy a frankárfolyam a következő négy évben 230-250 forint lesz és a törlesztőrészletet szintén jelentősen befolyásoló kamat sem változik, az árfolyamrögzítést igénylők a belépés után 23-30 százalékkal kevesebbet fognak havonta fizetni.

Előbbieken túl a közalkalmazottaknak járó további kedvezményekről is döntött a kormány, miután azt az ígéretét nem tudta tartani, hogy segítse a végtörlesztésben a közszolgákat. Az NGM közleménye szerint azoknak a dolgozóknak, akik tavaly év végéig bejelentették bankjuknak a végtörlesztést, de a végtörlesztéssel mégsem tudtak élni, soron kívül bírálják majd el a bankok az árfolyamrögzítésre vonatkozó kérelmét. Ez akár több hónapos előnyt is jelenthet a többi adóssal szemben.

A közalkalmazottak ezen felül gyermekszámtól függően kamattámogatást is kapnak a tőkegyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3 százalék a kamattámogatás mértéke, a gyermekesek viszont ezen felül minden gyermek után plusz 1 százalék kamattámogatást kapnak.

A nagy kérdés az, hogy mihez kezd ezzel a plusz forrással az adott háztartás.

A nagyon eladósodott, közüzemi, közösköltség-tartozásokkal rendelkező családok a havonta előálló tartalékból kellő pénzügyi fegyelmezettséggel leépíthetik például adósságaikat, miközben persze eközben folyamatosan figyelembe kell venniük, hogy 2017-től vissza kell fizetniük a fix árfolyamhoz kapcsolódó hitelt.

Az árfolyamrögzítést azonban azoknak mindenképpen megéri választaniuk, akiknek kevésbé okoz gondot a magas frankárfolyam, és tudják törleszteni a hitelüket.

Ha a fix árfolyamból adódóan havonta felszabaduló összeget az adott háztartás befekteti, már azzal is olyan kamatbevételhez jut, amely jó eséllyel magasabb lesz, mint a gyűjtőszámlához kapcsolódó hitelé. Ennek mértékét nehéz pontosan meghatározni, de mivel csak a tőketörlesztésre vetítve kell az adósnak kamatot fizetnie, és akkor sem a bőven tíz százalék feletti terhet, hanem a bankközi – jelenleg 7,5 százalékos – kamatot, ez mindenképpen jó befektetés lehet.

Példaként akár egy aktívan vagyonkezelt, a HozamInfon keresztül elérhető, közepes kockázatú befektetési esernyőalap elmúlt 10 éves átlagos, 11,7% éves nettó hozamát vetjük össze a fizetendő 7,5% kamattal, eleve több mint 4% extra hozamot érünk el évente.

Korábbi bejegyzésünk példáit újra elővéve nézzük meg, hogy ez a plusz forrás a rögzített árfolyam teljes időtartamára vetítve számszakilag mit is jelent:

Munka-hipotézisünkben a legjellemzőbb CHF alapú hiteleknél maradva a CHF/HUF árfolyamot 250 Ft-al kalkuláltuk, valamint a vizsgált idősík 2012. április 01-től 2016. december 31-ig tart.

1. A havi fizetendő törlesztőrészletünk 500 CHF

180 Ft-os rögzített árfolyam esetén a törlesztőrészletünk 90.000 Ft, tehát havi megtakarításunk (125.000 Ft-90.000 Ft) = 35.000 Ft

Ha igénybe vesszük a programot, akkor 2012. áprilisától 2016. december 31-ig (57 hónapot figyelembe véve) számszaki megtakarításunk: 1.995.000 Ft.

2. A havi fizetendő törlesztőrészletünk 300 CHF

180 Ft-os rögzített árfolyam esetén a törlesztőrészletünk 54.000 Ft, tehát havi megtakarításunk (75.000 Ft-54.000 Ft) = 21.000 Ft

Ha igénybe vesszük a programot, akkor 2012. áprilisától 2016. december 31-ig (57 hónapot figyelembe véve) számszaki megtakarításunk: 1.197.000 Ft.

3. A havi fizetendő törlesztőrészletünk 200 CHF

180 Ft-os rögzített árfolyam esetén a törlesztőrészletünk 36.000 Ft, tehát havi megtakarításunk (50.000 Ft-36.000 Ft) = 14.000 Ft.

Ha igénybe vesszük a programot, akkor 2012. áprilisától 2016. december 31-ig (57 hónapot figyelembe véve) számszaki megtakarításunk: 798.000 Ft.

A fenti összegek tekintetében az „eredmények” természetesen csak számszakiak! Egy tartós befeketetési/megtakarítási program esetén megtakarításaink időközben is gyarapodnak és e tekintetben nem szabad megfeledkeznünk a kamatos kamat (hozamos hozam) hatásáról sem.

Jelen tanulmány a készítő saját véleményét tükrözi, nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, adótanácsadásnak, befektetési tanácsadásnak, pénzügyi tanácsadásnak. Az információ címzettje annak kézhezvételével nem mentesül saját véleménye kialakításnak terhe alól.

Kéri Endre

Kiegészítés, amely a fenti okfejtést és számítást még vonzóbb alternatívává teheti:

„A kormány várhatóan 2017. június 30-ig kitolja a kibővített árfolyamrögzítést – derül ki a birtokunkba került, a kormány szerdai ülésére készített törvénytervezetből. Újdonság, hogy a lízingesek is segítséget kaphatnak, de jelen állás szerint a devizában törlesztő devizahitelesek nem. A kabinet számításai szerint az árfolyamrögzítéssel az átlagos adós 59 ezres törlesztője 41 ezer forintra csökkenhet. A kedvezményes törlesztésre áprilistól idén év végéig lehet bejelentkezni. A közszféra dolgozóit a bankok soron kívül bírálják el és egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kapnak az államtól július 1-ig, ami 10 milliárdos költségvetési kiadást jelent. A dokumentum szerint az árfolyamrögzítés 60 hónapja alatt a 300-450 ezer érintett kamattámogatása 103-154 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent.” A kiegészítés forrása: index.hu, amelyet a Világgazdaság is megerősített

Amennyiben a számításokkal kapcsolatban szeretné megosztani másokkal véleményét, vagy kérdései vannak, amelyre szeretne választ kapni, egy fél perces regisztrációt követően az online HozamInfo klubban, azaz új fórum felületünkön megteheti ide kattintva >>>

Amennyiben szeretne többet megtudni arról, hogy milyen, jól megválasztott befektetéssel tud még többet kihozni az akciótervből, jelentkezzen következő klubestünkre ide kattintva >>>, vagy kérjen személyes konzultációt ide kattintva >>>

2012-02-09T01:04:49+01:002012 február 9.|0 Comments

Leave A Comment