Ambivalens érzéseid lehetnek megtakarítóként, befektetőként az inflációval kapcsolatban. Egyszerre utált és vágyott dolog, de tény, hogy árgus szemekkel figyelned kell az alakulását! A jegybankok is azon fáradoznak, hogy stimmeljenek a számok, mert az infláció azt is jelentheti, hogy működik a gazdaság.
Ahogyan arról írtunk korábban (itt olvasható), nem mindegy, hogy milyen inflációról hallasz. Van egyrészt az elmúlt év fogyasztói áremelkedése, másrészt a várakozás azzal kapcsolatban, hogy az elkövetkező évben mekkora lesz a pénzromlás mértéke.
Értelemszerűen ez a két adat általában nem egyezik, hiszen az inflációnak van egyfajta dinamikája. Az utóbbi időszak kifejezetten alacsony – néhol már-már negatív – inflációs környezetet jelentett, de ma már ott tartunk, hogy februárban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 %-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Magyarul közel 3%-os múltbeli, azaz tény inflációval kell szembenézned. Idén január-februárban a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek, tehát hirtelen gyorsult be a folyamat. Legutóbb 2013 januárjában volt ennél gyorsabb az árak emelkedése, akkor 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Mindez azt is jelenti, hogy ha egy évvel ezelőtt lekötötted egy bankban a pénzedet, vagy rövid lejáratú állampapírt vásároltál – azzal a felkiáltással, hogy infláció szinte nincs is – akár 1-2% nettó értékvesztést is elkönyvelhettél ebben az időszakban.
Az MNB inflációs várakozása a következő egy évre 3%-os. Ezzel áll „szemben” a jelenlegi kamatkörnyezet, amely nem igazán magasabb, mint az egy évvel ezelőtti. Ennek megfelelően – ha nem változtatsz – a következő évben is borítékolható lesz a veszteséged, amelynek mértéke attól függ, hogy mennyire fog folytatódni a meglepetésszerű inflációs nyomás.
Egy egészséges infláció önmagában nem jelent semmi rosszat, hiszen annak jele, hogy fejlődik, bővül a gazdaság. Akkor viszont, amikor a banki kamatok gyakorlatilag nulla közeli állapotban vannak, komoly érvágást jelenthet egy a most kibontakozó – akár egészségesnek is nevezhető – inflációs szint elérése.
Itt lépnek be a képbe a megtakarításokkal kapcsolatos kérdések. Először is az a kérdés, hogy egyáltalán van-e megtakarításod? Másrészt…
- Biztonságos környezetben tudhatod-e?
- Meg tudja-e verni hosszabb távon az inflációt? Azaz a nettó – költségekkel csökkentett – hozama magasabb-e az inflációnál?
- Fontos a reálérték növekedése, de mennyire köt a futamidő? Hozzá tudsz férni a megtakarításod egy részéhez, vagy akár az egészhez bármikor, veszteség nélkül?
Akkor nevezhető „értelmesnek” egy megtakarítás, ha a fenti három kérdés mindegyikére igen a válasz. Sok egyéb mellett ezekre a kérdésekre is megkaphatod a választ klubestünkön. Nézd meg a részleteket, és regisztrálj az ingyenes rendezvényre az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
Infláció?
Attól függ hogy melyik adatot nézzük. A bankok az Orbán diktátum szerint alakítják /akár a KSH/ de nem a valós adatokat. Netán külön készítenének a „köznépnek” és nem olyan termékeket figyelembe venni ami kevés embert érdekel. Netán csak az élelmiszer és mindenki által fogyasztott cikkeket „méricskélnék” akkor bizony min. 50 % lenne az adat.
Ezen túl a Kormány dicsekedik az ÁFA csökkentésével de épp ellenkező történik. A tej ára kb.100 FT/lt volt Áfa csökkentés után 150 FT lett az ára. A tojás 20 FT körül utánna 40 Ft/db és ne soroljam.