Olvashatunk a sorok között?

Minden a fejekben dől el. Az egyes emberek fejében, amely a társadalomra kiterjesztve összeáll egyfajta vegyes hit-hiedelem-félelem-gondolkodásmód-hozzáállás egyveleggé. Ez mozgatja a világot. Következtetés: a gondolatok veszélyesek lehetnek, mert akár egy-egy eszmefuttatás is jelentősen befolyásolhatja a történéseket.

Elöljáróban ezt mindenképp meg kellett jegyeznem. Sőt az is fontos, hogy nem vagyok elemző. Ennél fogva nem korábbi adatokból, tapasztalatokból és a jelenlegi konstellációból vezetek le valószínűségeket. Pontosabban mégis, de nem elemzői okfejtéssel, csupán próbálok józan paraszti ésszel gondolkodni, kérdéseket feltenni.

Milyen a jó Forint árfolyam?

Fogyasztói szemmel nézve ez nem is kérdés. Amikor a boltban pénzünkkel vásárolunk import terméket, legyen erős a forint, mert akkor bizony kevésbé mélyen kell a pénztárcánkba nyúlni, hiszen ha valaminek 1 Euróba kerül a behozatala, azért nem ugyanannyit fizetünk különböző árfolyamok esetén.

Ugyanez igaz akkor, ha épp devizahitelünk részleteit próbáljuk kinyögni. Ekkor is legyen erős, sőt szárnyaljon a Forint, mert szeretnénk, ha az adott hónapban a törlesztés és a rezsi mellett esetleg másra is költhetnénk.

Mi a helyzet viszont akkor, ha olyan vállalkozásban vagyunk érdekeltek, amely gyártással foglalkozik, és teszem azt Németországba exportál. Akkor bizony legyen gyenge a Forint, mert kintről jön a bevétel, mi viszont itthon költjük el a pénzünket. Ugyanannyi Euróért pedig több mindent vásárolhatunk, ha gyenge a Forint.

Nincs tehát egyértelmű válasz a feltett kérdésre. Sőt még egyénekre lebontva sem feltétlenül egyszerűsödik a dolog, mert ha valakinek devizahitele van és érdekelt az erős Forintban, de külföldre dolgozó cégnél van állásban, és munkája akkor marad meg (vagy egyszerűen csak akkor kap prémiumot), ha jól megy a cégnek, mi számára a jó árfolyam?

Mivel lehet a gordiuszi csomót átvágni?

A Forint mesterséges erősítése segít a devizahiteleseknek, de élénkíti az importot (hiszen olcsóbbá válik a kinti portéka), és ezzel együtt duplán gyengíti a hazai vállalkozásokat, mert a hazai és a külföldi kereslet is csökken termékeik iránt, a drága magyarországi előállítás miatt. Ez tehát hosszú távon igen nehezen tartható. Ráadásul a gazdaságok (Európa kontra Magyarország) inflációs környezetének különbsége eleve ennek ellenében hat. Ha az árfolyamban az Euro övezet és a magyar infláció közötti infláció különbség tükröződne az árfolyamban, akár 500Ft-os Euro árfolyam sem lenne elképzelhetetlen.

EURHUF_kontra_inflacio2

A Forint adott szinten tartása – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – gyakorlatilag lehetetlen. Óriási elmozdulások is gyakoriak mindkét irányban, ami a magyar gazdaság állapotát, törékenységét hűen tükrözi:

eurhuf1999-2013

A Forint gyengítése vagy természetes gyengülésének engedése jelentős mértékben csak abban az esetben nem okozna katasztrófát, ha kevesebb lenne az árfolyamnak kitett kötelezettség (például devizahitelesek számának drasztikus csökkenése, államadósság csökkenése), legyen megoldható a kvázi önellátás, azaz minél kisebb import kényszer (alapanyagban és energiában), élénküljön a gazdaság, és legyen nagyobb arányú a kivitel.

Felmerül a kérdés, hogy vajon mely lépésektől hangos az elmúlt időszak? Mely módszer is választatik a gordiuszi csomó átvágására?

2013-04-07T03:08:25+02:002013 április 7.|Tags: , , , , , |0 Comments

Leave A Comment