Nem véletlen, hogy sokan fordultak, fordulnak befektetéseik tárgyaként a nyersanyagok felé. Ha belegondolunk, a nyersanyagok azok a Földön, amelyek csak véges mennyiségben léteznek, ezért gyakorlatilag mindig lesz rájuk kereslet. Ha pedig kereslet van valamire, hosszú távon mindenképpen megőrizheti vagyonunk értékét, hiszen minidig lesz valaki, aki meg akarja vásárolni..
Réz, cink, arany, ezüst, palládium és folytathatjuk a sort. Vannak olyan anyagok, amelyek elengedhetetlenek az ipar számára, másokból egyszerűen csak olyan kevés létezik, hogy önmagában a „ritkaságuk” vagy hagyományos szerepük miatt van nagy értékük.
Nem tudjuk, nem tudhatjuk, milyen lesz a forgatókönyve ennek a válságnak. Egy viszont szinte bizonyos. A válságot kilábalás fogja követni. Lehet, hogy nem jövőre, lehet, hogy nem 3 év múlva, de minden bizonnyal így lesz. A Föld népessége folyamatosan növekszik (megdöbbentő, közelítünk a 7 milliárdhoz), amely folyamatosan növekedő nyersanyagigényeket fog támasztani. Ez még akkor is így lesz, ha sikerül a globális felmelegedés ellen közös nevezőre jutnia az emberiségnek, és az ipar környezetszennyezését visszafogják.
A véges mennyiségű nyersanyagból tehát egyre több kell. Egyre drágábban nyerhetőek ki a készletek, így törvényszerű az egyre magasabb ár. Emellett persze mindennek, így a nyersanyagoknak is árfolyama van, amelyet az aktuális kereslet-kínálat jelentősen befolyásol. Sokszor nem egyszerű tehát a választás, és a megfelelő „beszállási pont” megválasztása sem. A hosszú távban gondolkodók számára viszont – a fenti okok miatt trendszerűen emelkedő árak alapján – szinte kötelezőnek tekinthető a portfólióba illesztendő nyersanyag befektetés is.
De én nem akarok az árutőzsdén adni-venni
Legtöbbünkben az a kép élhet, ha a nyersanyagokról, mint a befektetési eszközről van szó, hogy el kell mennünk egészen az árutőzsdéig. A tőzsdéről meg joggal gondolhatjuk, hogy csak sok millió forinttal célszerű nekivágni. Az is gyakran eszünkbe juthat, hogy milyen stresszt jelenthet egy átlagember számára az egyes tranzakciókat megelőző döntés, majd az árfolyamok nyomon követése.
A jó hír, hogy nem is kell tőzsdézni
Amennyiben a nyersanyagot (vagy bármi mást) az ember spekulatív eszközként használja, a fentiek mind igazak lehetnek. A jó hír viszont az, hogy ma már a fenti vélelem Magyarországon sem igaz feltétlenül. Különösen akkor egyszerűsödik le a dolog, ha legalább egy-két éves befektetésekben gondolkodunk, mert léteznek olyan, sok esetben tőke és hozam-garantált megoldások, amelyekkel igen nagy biztonsággal, és igen jó hozamkilátással kóstolhatunk bele a nyersanyagok piacába, ráadásul milliók sem feltétlenül szükségesek hozzá. Csak extra adalék még, hogy a nyersanyag-piac nagy forgalma miatt befektetésünk gyakorlatilag teljesen mobilizálható lehet, bármikor pénzünkhöz juthatunk – extra költségektől mentesen – ha pénzre van szükségünk.
A nyersanyagokról, mint a válságálló portfólió szükségszerű eleméről lesz szó következő klubestünkön. Jöjjön el díjmentes rendezvényünkre, és barátkozzon a nyersanyagokkal! Nézze meg a részleteket, és regisztráljon a klubestre >>>
Leave A Comment