Nincs kockázat rizikó nélkül

Vicces a cím, de helytálló. Akkor kezdődik minden, amikor megfoganunk. Rögtön ott a kockázat, hogy esetleg nem ágyazódunk be édesanyánk méhébe. Aztán a születés kockázata. Mikor először felálltunk, kockáztattuk az elesést, iskola-, szakma-, párválasztás, sorolhatjuk a kockázatokat. Az élet maga kockázatos. Nem kell, sőt nem szabad ezt így megélnünk, de tudnunk kell róla, és megfelelően kezelni. Miért lenne ez másként megtakarításainknál, befektetéseinknél.

Írtunk már erről, de nem lehet elégszer, hiszen több nézőpontból is meg kell vizsgálni a dolgot.

Nagyon sokan követik el azt a hibát, hogy kizárólag – jobb esetben csak túl hangsúlyosan – hozam oldalról közelítenek meg egy megtakarítási formát vagy befektetési lehetőséget. A hozam túlzott figyelembevétele sok esetben gondot jelent, ha egy biztonságosnak tartott helyen akarjuk „tárolni” a pénzünket.

Egy kis kvíz: Mely ország jut legtöbbünk eszébe, ha pénzről és biztonságról egyszerre beszélünk? Netán Svájc? Igen, legtöbben úgy tartják, Svájcban van leginkább biztonságban a pénzünk. Rendben, és mekkora hozama van a svájci bankban tartott pénzünknek? A csattanó, hogy NINCS neki hozama.

Alap tétel 1: Hozamot eredményező, kockázatmentes befektetés nem létezik (még ha néha próbálják is elhitetni velünk)

Gondolkodott már azon, hogy Magyarországon a bankok miért fizetnek akkora kamatot? Az állampapíroknak, egyéb kötvényeknek miért akkora a hozama amekkora? Bizony, a kamat/hozam az egyben kockázati felár is azért, hogy az adott helyre vigyük a tőkénket. Azt a kockázatot fizetik meg vele, amiben ülünk akkor, ha adott országban, adott pénzintézetnél, vállalatnál tartjuk a pénzünket. Nem véletlen, hogy ekkora különbségek vannak Németország, Spanyolország, Magyarország, Görögország állampapír hozamai közt.

A magyar bankszektor biztosítottságához csak egy – nem lényegtelen – háttér információ: A folyton emlegetett OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) a 100 milliárd Ft-os vagyonából a június elejei egyetlen takarékszövetkezeti kártalanítás (Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet bedőlése miatt) 33 milliárd Ft-ot emésztett fel. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 3 takarékszövetkezet bedőlését követően – nagyobb bankokról ne is beszéljünk – már az államnak kellene helytállnia a betétesek pénzéért, ami a jelen gazdasági helyzetben sok kérdést vetne fel mindannyiunkban.

A fenti tételből következik, hogy soha nem szabad önmagából a hozamból kiindulni, sőt a hozam mértéke sok esetben figyelmeztetés lehet a kockázat szintjére vonatkozóan. Ha például olyan „fantasztikus, tutibiztos” befektetési lehetőséget kínálnak nekünk, amely háromhavonta (vagy akár csak egy év alatt) megduplázza befektetésünk értékét, biztosak lehetünk abban, hogy kifejezetten kockázatos dologról van szó, csak legfeljebb elhallgatják vagy bagatellizálják – rosszabb esetben egyszerűen félrevezetnek – a valós kockázatot illetően.

Alap tétel 2: A józan ész segít

Egy extrém magas hozamot kínáló befektetési lehetőség vizsgálatakor főként, de egyébként is minden esetben elő kell hívnunk a bennünk rejtőző bölcs „Miska bácsit”, aki józan paraszti ésszel kérdezheti, hogy:

• Ezeknek a „nyakkendős” fiúknak miért éppen az én pénzemre van szükségük?
• Ha ennyire biztos, és ennyire jól hoz ez a befektetés, akkor a bankok vagy Soros György miért nem áll bent a sorban, hogy milliárdokat fialtasson náluk?
• Honnan, miből jön a pénz?
• Valóban jöhet-e pénz onnan, ahonnan mondják, hogy jönni fog?
• Megkapható-e minden lényegi információ, amit szeretnék megtudni?

Több bejegyzésben is szerepelt már itt nálunk a kockázat, nézzük kicsit összefoglalva, milyen kockázataink lehetnek

• Intézményi kockázat: Mekkora az esélye annak, hogy az a vállalkozás, bank vagy pénzintézet, amely kezeli pénzünket, bedől? Vannak-e ezzel kapcsolatos jogi, pénzügyi vagy legalább logikai biztosítékok, forgatókönyvek? 2008. óta tudjuk, hogy egy Lehman Brothers méretű pénzügyi szolgáltató is tönkremehet.
• Befektetési célpont kockázata: A befektetés tárgyának (társaság, nyersanyag, értékpapír, ingatlan stb.), mint hozamtermelő egységnek konkrétan milyen kockázati elemei vannak. Értelemszerűen más a kockázata az Audi-nak mint az XY Gmbh-nak.
• Hozzáférési kockázat: Adott esetben milyen gyorsan tudok megszabadulni a befektetéstől? Ha például esni kezd az árfolyam, vagy egyszerűen csak gyorsan pénzhez akarok jutni, megtehetem-e rövid időn belül, és persze nagy veszteségek nélkül?
• Devizakockázat: Mennyire stabil az a deviza, amelyben nyilvántartják a befektetésem? Emellett az is kérdés, hogy pénzértékben vagy vagyoni értékben van-e a tőke. Előbbi esetben fokozottan jelentkezhet a devizakockázat.
• Országkockázat: Azok a lehetséges szempontok, amelyek az adott ország – befektetésünk céljának, vagy tőkénket kezelő intézmény országának – esetében figyelembe kell vennünk. Ezen belül külön:

• Inflációs kockázat
• Devalváció (más devizákkal szembeni pénz elértéktelenedés) kockázata
• Szabályozók, adók változásának kockázata

Alap tétel 3: Egy befektetést önmagában a kamat/hozam mértéke nem minősít

Nem lehet azt megmondani csupán a hozam alapján, hogy egy adott befektetés jó-e vagy sem. Minden esetben csak a valós kockázatokkal együtt értelmezhető, együtt mérlegelve van jelentősége a hozamnak.

Kinek-kinek a kockázat persze mást és mást jelent. Van akinek stressz, másnak meg egy szükséges adrenalinlöket, amely megadja az egész sava borsát, ahogy erről egy korábbi bejegyzésünkben írtunk.

Július 18-i klubestünk teljes egésze a kockázatot, mint egyik legfontosabb befektetési tényezőt járja körül több szempontból is. Ha megteheti, és szeretne képben lenni, jöjjön el az immár díjmentes rendezvényünkre. Részletek, jelentkezés ide kattintva >>>