Kétségtelen, hogy az emberiségnek tennie kell valamit „energia fronton”, ha hosszú távon tervezi a bolygón maradást. Ez a valami részben az energiafogyasztás optimalizálását, részben pedig a termelés új alapokra helyezését kell jelentse.
Az energia kérdés súlyát mi sem jelzi jobban annál, hogy az elmúlt évszázad háborúi és a jelenlegi geopolitikai helyezkedés, villongások jó része is e körül forog. Mindenhez energia kell. Az élelemtermeléstől kezdődően a teher és személyszállításon keresztül a legújabb technológiák üzemeltetéséig mindenhez. Elég abba belegondolnod, hogy önmagában a Bitcoin bányászatra világszerte használt számítógépek energiafelhasználása Írország teljes elektromos energia felhasználásával egyenértékű.
A fogyasztás optimalizálása az új technológiák megjelenésével halad a maga útján, amelyet a gazdasági megfontolások erősíteni tudnak, és a tömeges igény megjelenése – és ezzel az árak jelentős csökkenése – miatt egyre nagyobb jelentősége van. Az energiaigény növekedését azonban mindez nem tudja kompenzálni, ráadásul nem teljes megoldás, hiszen az optimalizált felhasználás is fenntarthatatlan termelésből nyert energiát használ.
A fosszilis energiagazdálkodással két probléma van:
- Véges az elérhető szén, kőolaj, földgáz készlet, magyarul előbb-utóbb – folynak róla a viták, hogy pontosan mikor, de tény, hogy – el fog fogyni. Tehát még időben, jóval a készletek kifogyása előtt kell találnunk alternatívát, amely biztosítja az egyre komolyabb energiaéhség kielégítését.
- A növények és állatok maradványaiból kialakult „tömörített biomassza” sokmillió év alatt megkötött széndioxidot tartalmaz, amelyet most néhány évszázad alatt eltüzelünk. Ez a légkör katasztrofális átalakulásához vezethet, amelynek csupán egyik tényezője a globális felmelegedés.
Az alternatíva szükségessége már hosszú évtizedek óta terítéken van. Az egyik válasz az atomenergia volt, amely komoly népszerűségre tett szert a XX. század második felében. Franciaország elektromos energia szükségletének például 75%-át jelenleg is ebből fedezi. A 2011-es japán földrengés azonban sok mindent megváltoztatott. A Fukushima-ban lévő atomerőmű elképesztő károkat szenvedett, és komoly sugárszennyeződés lépett fel. Az atomerőművek biztonsági előírásai leginkább ezen események következtében igen megszigorodtak, amely jelentősen megemelte az atomenergiával történő áramtermelés költségeit. A mellékelt ábrán látható, hogy a 2011-es 96 USD-ről egészen 148 USD-re, másfélszeresére emelkedtek a költségek megawattóránként.
Nem csak a költségnövekedés, hanem egyáltalán a nukleáris technológia biztonságába vetett hit megrendeülése oda vezetett, hogy egyre kevesebben gondolkodnak atomerőművekben. A német kormány egészen odáig ment, hogy a fukushimai események kapcsán döntést hozott: 2022-ig valamennyi atomerőművét bezárja.
Nem csoda, hogy az elmúlt években a legtöbb szereplő egyre inkább fordul a megújuló energiatermelés irányába. Ahogyan arról írtunk már (itt >>>), 2016-ban az újonnan létesített energiatermelő kapacitás több mint 50%-a megújuló energiát használ.
Elhárultak az akadályok
A megújulókkal szembeni legfőbb aggály az (volt), hogy nem akkor termelik az áramot, amikor arra szükség van, így hálózati szinten képtelenség az egyenletes szolgáltatási színvonal, de még az ellátásbiztonság is kérdéses lenne, ha csupán megújuló energiából próbálnánk kielégíteni az igényeket. Ez valóban komoly probléma. 2017-ben például két alkalommal is megtörtént Németországban – ahol az áramtermelés 41%-át adják a megújulók – ingyen kellett a fogyasztókra „tukmálni” az áramot, mert a szélerőművek túltermeltek.
Energia tárolás
Az energiatárolás terén jelentős eredmények születnek. Elon Musk (Tesla) jóvoltából Ausztráliában elkészült az első olyan akkumulátor farm, amely már szolgáltatói méretekben oldja meg az energiatárolás kérdését. Konkrétan tárolja a nap- és szélerőművek által termelt áramot. Dél-Ausztrália az elektromosságának már 40%-át szélenergiából nyeri. A Tesla által telepített 129 megawattos akkumulátor telep megfelelő puffert jelent, ilyen módon még inkább alternatívája lett a szén / földgáz erűműveknek bármilyen megújuló energia forrás.
Okos hálózat
Emellett öles léptekben folyik a gazdaságban a digitalizáció, amely természetesen nem hagyja érintetlenül az energiaipart sem. Mára már elavult az az energiaelosztó modell, amelyben a nagy erőművektől halad az elektromosság a fogyasztók felé. Egyre inkább megoldható ugyanis, hogy okos hálózatok alakuljanak ki, amelyekbe beletartoznak a kis energiatermelők, egészen a családi házak nepeleméig vagy szélgenerátoráig is.
Ebben a modellben tehát nem csak – és nem is biztos, hogy elsősorban – centralizált energiatermelés folyik, hanem a kis fogyasztók egyben termelnek is, amelynek esetleges feleslegét a smart grid (okos hálózat) elvezeti az épp plusz energiát igénylő fogyasztóhoz. Valami hasonló zajlik le tehát az energia szektorban, mint a tömegkommunikációban történt, ahol ma már nem csupán néhány TV csatorna sugároz, hanem maguk a nézők is „beszállnak” a tartalomszolgáltatásba, a hálózat (internet) segítségével.
Nemzet- és ellátásbiztonsági szempontból is sokkal kedvezőbb az, ha nem néhány nagy erőműtől függ minden, hiszen sokkal kisebb kockázatot hordoz a rendszer.
Természetesen befektetési szempontból különösen izgalmas terület az energiaipar, amely hozamgenerátor lehet bármely portfólióban. Akár a szektorban működő egyedi vállalatok, akár a teljes szektort lefedő vagyonkezelt portfólió komoly potenciált jelentenek a vagyonépítés tekintetében.
2018 február 15-én VIP Ügyfélklubunkon kiemelt szerepet kap az energiaipar. Egyrészt az elektormobilitásra és okos energiára fókuszáló certifikátunk megalkotója – Jens Brunke, a CM-Equity AG ügyvezetője – is tart előadást, másrészt bemutatkozik egy a megújuló energiatermelésben jeleskedő vállalat, mint befektetési célpont, amellyel megbízóink az elmúlt időszakban már komoly eredményeket értek el.
Nézd meg a rendezvény részleteit ide, vagy az alábbi képre kattintva, és regisztrálj időben >>>
Leave A Comment