Nem kell választanod a hasznosság és a haszon között

Egy ideje része már a közbeszédnek a befektetések társadalmi felelősségvállalás szempontjából történő értékelése. Tapasztalataink szerint a gyakorlatban ez teoretikusan sokakat foglalkoztat, de általában ez csak a sokadik szempont a befektetések kapcsán.

A piac elméletben szabályozza önmagát, de azt is kell látnunk, hogy a felgyorsult világban a rövid távú profitérdek az, amely mindennek a mozgtórugója. Ez azzal (is) jár, hogy aminek nincs azonnali és jelentős negatív hatása az életünkre, azzal nem foglalkozunk. A probléma akkor kezdődik, amikor hosszabb távon, netán visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be egyes gazdasági tevékenységek hatására, amelyeknek beláthatatlan következményei lehetek.

Leginkább az energia és az energiahordozók területén szembetűnő ez a folyamat. A XX. század elején – az olaj korszak hőskorában még esze ágában sem volt senkinek, hogy milyen hatásai lesznek a környezetre az olaj alapú gazdaságnak. A (környezet)szennyezés fogalmát a mai értelemben a XIX. századtól kezdve használják az emberek. Igazából akkor még szén alapú gazdaságról beszélhettünk, amelynek pedig Angliában már érezhetőek voltak komoly hatásai.

A profit azonban mindent felülír, és a profittermelés miatt keletkező negatív társadalmi hatások költsége nem a profittermelőt, hanem az egész társadalmat terhelik. Többek közt ennek köszönhető az, hogy jó ideig „immunis” volt a gazdaság a társadalmi felelősségvállalásra.

Mára több szempontból változás tapasztalható

Az 1970-es évektől egyre többen kongatják a vészharangot a környzetszenyezéssel illetve később már a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Ennek azonban érdemi hatása nem igazán volt. Divat volt a környezetszennyezés témája, és mindenki hangsúlyozta a probléma súlyosságát, megoldást „követelve”, de maradt minden elméleti síkon. Ennek az időszaknak az volt a szerepe, hogy elmélyítette a probléma tudatot.

A gyakorlati lépésekre igazából az 1990-es, 2000-es évek sarkallták a politikát. Ekkor még leginkább csak a politikát, a gazdaság sokkal lassabban mozdult. A lépéskényszer oka leginkább az volt, hogy egyre több aggasztó jel mutatott arra, hogy azonnali cselekvésre van szükség. Az ózonpajzs vékonyodása, majd kilyukadása, az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek, a sarki jégtakarók fokozatos olvadása, korábban termő területek elsivatagosodása. Mindez oda vezetett, hogy egyre erősebb szándék mutatkozott a változásra, amely egyelőre még csak különböző csúcstalálkozók, állásfoglalások képében jelent meg.

A valódi változást a technológiai fejlődés hozza, amely képes lehet – a szavakon túl – változtatni az olaj alapú társadalom irányvonalán. A technológia fejlődése azonban csak az első lépcső volt. A valódi változás a 2010-es évek közepén tudott beinulni, amikor egybe esett az…

Akarat, technológia és érdek

A politikai/társadalmi akarat tehát már régen megvan. Ma azonban eljutottunk odáig a technológiai fejlődésben, hogy néhány évtizeden belül – már a ma rendelkezésre álló technológiával is – akár teljesen függetleníteni tudjuk az energiatermelésünket a fosszilis energiahordozóktól.

Önmagában azonban ez a két tényező még kevés volt. Az elmúlt néhány év hozta meg azt a változást, amely – remélhetőleg nem túl későn – teljesen át fogja alakítani a világunkat, és egy tisztább, élhetőbb jövőt biztosíthat saját magunk, de legunkább utódaink számára. Ez a plusz tényező az érdek, amely ennek az energetikai – és hozzá kapcsolódóan számos egyéb területen zajló – forradalomnak elképesztő lökést ad.

Többek közt a környezetvédelmi előírásoknak – adott esetben támogatásoknak is – köszönhetően ma már profitábilisabb megújuló energiából nyert áramot termelni, mint a hagyományos módszerekkel. Hiába a 20 éve nem tapasztaltan alacsony olaj és gáz árfolyam, átléptünk a küszöbön. Igaz ez a szél, nap és biomassza erőművek esetén is. Ez a folyamat erősíti az elektromos autózás egyre nyilvánvalóbb térnyerését is. Mindez egy elképesztő léptékű forradalmi változást jelent. Energia-vezérelt társadalomban élünk, ahol minden gazdasági és személyes tevékenységhez energiára, rengeteg energiára van szükség.

A dilemma a múlté

Ma már nem kell érdekeket – akár saját érdekeit – sértő döntést hoznia a befektetőnek, ha szeretné befektetéseinél figyelembe venni a társadalmi felelősségvállalást. Két eklatáns példája ennek az elektromos autózás és a megújuló energiatermelés területe. Természetesen ez önmagában nem válasz a kérdésre, hogy „Mibe fektessek?”, csupán jó hír, hogy nem kell feláldoznod a társadalmilag hasznosságot a haszonért.

Mind az elektromobilitás, mind a megújuló energia termelés területén olyan – nem csak ködös ígéreteket felvonultató, hanem korábban is bizonyított – megoldásokkal szolgálunk, amelyek nem csak előrébb mozdítják a világ pozitív folyamatait, hanem komoly vagyonépítő, vagyonteremtő erővel bírnak a befektetők számára.

2018 február 15-én VIP Ügyfélklubunkon kiemelt szerepet kap az energiaipar. Egyrészt az elektormobilitásra és okos energiára fókuszáló certifikátunk megalkotója – Jens Brunke, a CM-Equity AG ügyvezetője – is tart előadást. Másrészt vendégelőadónk lesz Slawek Smulewicz, a Green 2 Blue Energy Corp. vezérigazgatója, aki bemutatja részvényjegyzési projektjüket, amelynek keretében akár Te is tulajdonosa lehetsz egy Kanadában, Lengyelországban és Indonéziában működő, biomassza hasznosítással és pelletgyártással foglalkozó, az amerikai és európai tőzsdéken is jegyzett vállalkozásnak. Megbízóink részvényei ma már több mint háromszorosát érik, mint néhány hónapja.

Nézd meg a rendezvény részleteit ide, vagy az alábbi képre kattintva, és regisztrálj időben >>>

 

Összegzés
Nem kell választanod a hasznosság és a haszon között?
Bejegyzés címe
Nem kell választanod a hasznosság és a haszon között?
Rövid leírás
A dilemma a múlté. Ma már nem kell érdekeket - akár saját érdekeit - sértő döntést hoznia a befektetőnek, ha szeretné befektetéseinél figyelembe venni a társadalmi felelősségvállalást.
Szerző
Közzétette
HozamInfo

Leave A Comment