A világ gazdasági szereplőinek a figyelme az USA elnökválasztási harcon van, amely szoros összefüggésben van a FED (amerikai központi bank) várható kamatemelésével.

Az elmúlt 20 évben egyszer fordult elő az, hogy kamatemelést jelentett be a központi bank a kampányidőszakban, mely viszont jelentősen megterhelte a költségvetés jövőbeni kamatkiadásait, így azóta konszenzus az, hogy kampányidőszakban nem „illik” kamatot emelni, hanem majd csak akkor amikor az új adminisztráció a hatalomba lépett.

Emellett a 2000- től számítva a 2001-es dotcom lufi illetve a 2008-as gazdasági válság is az elnökválasztás időszakához is köthető, ami részben összefügg a politikai irányvonal váltásával illetve a befektetők ezzel kapcsolatos elvárásaival és annak be nem teljesülésével. Aki hisz a 8 éves ciklusokban az jobban teszi tehát, hogy becsatolja a biztonsági öveket….

A kötvénypiacok túlárazottsága és a rendkívül alacsony kamatok miatt tovább zajlik a „hozamvadászat”, melynek következtében továbbra is tőkebeáramlás jellemzi az USA részvénypiacát. Emellett a gazdaság fundamentumai jó képet festenek, közel a teljes foglalkoztatottság állapota és a GDP növekedés is többé-kevésbé várakozások szerint alakul.

Elemzők szerint sokkal hasznosabb lehet egy gazdaságnak az 1-2%-os kamat, mint a nulla/negatív, és az látható, hogy az amerikai jegybank is kezdi így gondolni, sőt talán már az európaiak is kezdik ezt megérteni. Amennyiben kialakul egy ilyen konszenzus a jegybankok között, akkor az azt jelentheti, hogy az eddig alacsonyra nyomott kötvényhozamok megemelkednek.

A tőzsdék már ennek a lehetőségnek a belengetésétől is esésnek indultak, különösen az amerikai, ami nem is csoda: ha ugyanis a fenti forgatókönyv zajlik le, akkor magasabb kamatokra és erősebb dollárra lehet számítani, ami nyilván nem tesz jót a profitabilitásnak.

Az MNB augusztus 23-án a várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,9%-on hagyta az irányadó kamatot. A következő ülés szeptember 20-án lesz, ahol továbbra is változatlan alapkamatot ígért a jegybank.  A forint augusztusban is erősödött a főbb devizákkal szemben. Az euróhoz viszonyítva 0,54%-kal, a dollárhoz viszonyítva 0,41%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal ezelőtt. Az euró forint árfolyam 308,62 és 311,32 között, a dollár forint árfolyam pedig 273,26 és 280,71 között mozgott. A forint grafikonját szemlélve látható, hogy lényegében sávos kereskedés zajlik 2015 második félévétől kezdve, ami továbbra is fennáll. Ebből az árfolyamsávból a Forintot az amerikai események és az évek várva várt Magyarország esetleges hitelminősítői felminősítése mozdíthatja el. Érdekes ősz elé nézünk tehát!

Gödrösy Balázs független pénzügyi tervező