Miért nincs kínai dömping?

Mondhatná bárki, hogy „de dömping van”. Hellyel közzel igaza is lenne, hiszen a Kőbányai úti piac nem szűnt meg, csak átköltözött az út túloldalára, sorra nyílnak a kínai centerek, már gyorsétterem utcájuk is van. A vidéki városok zömében is van legalább egy „kínai üzlet”. Mi ez, ha nem kínai dömping?

Az elektronika, a háztartási eszközök és valójában a legtöbb területen tényleg elárasztanak bennünket, de a járművek, különösen az autók tekintetében az elárasztás elmaradt. Pedig Kínában rengeteg – több mint 100 (!) autógyártó vállalat található. Radásul ma már nem is jelenthető ki az, hogy csak másolatok és csak bóvli termékek kerülnek le a szalagokról. Már rég nem az európai szemnek ronda, és technikailag sem feltétlenül elavult járművek gurulnak le a gyártósorokról:

Annyi biztos, hogy a rendkívüli tőkemérettel rendelkező kínai cégek “vadásznak” az európai és más autógyártókra. Valószínűleg folytatódhat az a folyamat, amely a Volvo, Jaguar, részben pedig a PSA (Peugeot, Citroen) felvásárlásokban nyilvánult meg eddig.

Miért nincs kínai dömping?

Nem véletlen, hogy a kínai terjeszkedés jelenlegi szakaszában a felvásárlás dívik elsősorban. A kínai autódömping elmaradása ugyanis leginkább az uniós (és kevésbé szigorúan de az észak-amerikai) szabályzásnak köszönhető. Nem csak és nem is elsősorban a károsanyag kibocsátásról van szó. Az unióban ugyanis csak azon autók forgalmazása lehetséges, amelyek az autó egészét és a felhasznált alkatrészeket is tekintve rendelkezik a megfelelő engedélyekkel. Homologizációnak hívják az autoiparban azt az eljárást, amelynek keretében az egyes autótípusoknak meg kell szerezniük a forgalmazási engedélyt.

Ezért nincs egyszerű dolga a kínai autógyáraknak, ha az uniós vagy az amerikai piac felé tekingetnek, és talán egyszerűbb a felvásárlás. Így viszont (a következő néhány évben még) nem kell tartanunk a kínai atódömpingtől.

A fentiek miatt van kiemelt jelentősége annak, hogy a hazánkban autógyártást tervező Fox Automotive kisautójának a MIA-nak megtörtént az M1-es homologizációja. Így egész Európában – beleértve Oroszországot is – forgalmazható az autó, nincs szükség további engedélyeztetésre.

Európában pedig nem igazán van olyan versenytársa a MIA-nak, amely 13000EUR árcédulával (amelyből még az állami – hazánkban 1,5mFt – támogatás összege is lejön) kínálna használható paraméterekkel elektromos autót. Használható paraméterek jelen esetben a…

Városi, agglomerációs használatra ideális 200km-es hatótáv,
10perces gyorstöltés (80%-ra, villámtöltővel)
Otthoni (230V) töltési lehetőség (természetesen hosszabb idő alatt)
Jól skálázható beltér – 1-4 variálható üléssel

Megnéznéd, beleülnél? Gyere el december 9-én!

Szeretnéd megnézni, hogyan is néz ki élőben a MIA, esetleg be is ülnél, hogy megtapasztald, mennyire tágas belülről egy ilyen kisautó? Emellett esetleg magad is profitálnál a magyarországi gyártásból, ha arra lehetőséged van? Gyere el december 9-i IPOguru rendezvényünkre, ahol mindenre választ kapsz, és beülhetsz egy MIA autóba is.