Mondhatnánk, hogy „csomag”-olhat a tőke a bankokból. A bejelentett újabb „Varga csomag” bizony könnyen csomagolásra késztethet bárkit. A 16% kamatadó mellett 6% eho (egészségügyi hozzájárulás) is terhelheti a jövőben a kamatjövedelmeket.

Több írásunk szólt már arról, hogy egyre kevésbé célszerű hely befektetések, megtakarítások szempontjából egy bankbetét.

Csak emlékeztetőül, ha egy rövid számolást végzünk, rájöhetünk a dolog lényegére:

Befektetés banki lekötéssel:

1 000 000 Ft-ra 4% kamat = 40 000 Ft kamat egy évre

• Mínusz 12×500 Ft = -6 000 Ft bankköltség
• Mínusz 16% kamatadó a kamatból = -6 400 Ft
• Mínusz 6% eho a kamatból = -2 400 Ft
• Mínusz 3% infláció a tőkéből = -30 000 Ft

A végeredmény: 40 000 Ft kamatra 44 800 Ft MÍNUSZ, tehát konkrétan 4 800 Ft-ot vesztettünk.

A fenti példánál a hivatalos, 3% körüli inflációt vettük alapul. tudjuk, hogy „átlagember” mint olyan nem létezik, így bármennyire is súlyoznak a statisztikusok az infláció számításakor, nem kaphatunk olyan adatot, amely mindenkire ugyanúgy érvényes pénzromlást mutatna. Nem tudom más hogy van vele, én – a rezsicsökkentés ellenére – úgy tapasztalom, hogy a saját fogyasztói árindexem, a személyre szabott inflációm két számjegyű, azaz 10% feletti. Ennek fényében – konkrétan az én esetemben – a példához képest a veszteségem a többszöröse lenne, ha kereskedelmi bankban próbálnám kamatoztatni a pénzem.

Igen, de legalább biztonságban van a pénzem (?)

Az egyik legfontosabb érv a bankbetétek mellett a biztonság kérdése. Természetes, hiszen a bankbetétek biztonságát az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garantálja.

Az más kérdés, hogy ha a 100milliárdos alaptőkéjű alap vagyonának egyharmadát felemésztette egy kis takarékszövetkezet (Solt és Vidéke) csődje, mi történne akkor, ha egy – vagy akár több – nagyobb bank kerülne bajba, és helyette az OBA-nak kellene helyt állnia.

A nyár úgy tűnik nem csak a hőmérséklet, hanem a hírek szempontjából is forró ezen a héten. Az Origo hírportálon megjelent hír szerint a PSZÁF vezetője a devizahitelesek egyre szaporodó bankok elleni perei miatt aggódik, és levélben hívta fel a figyelmét a Kúriának arra, hogy milyen tragikus következményei lehetnek annak, ha a bíróságok tömegesen a hitelesek javára ítélnek a perekben.

Részlet a nyilvánosságra került levélből:
„Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)”

Hagyjuk most figyelmen kívül azt a tényt, hogy egy ilyen levél mennyire ítélhető a független bíróságok befolyásolásának. Önmagában az a tény aggasztó, hogy a PSZÁF reális veszélyét látja egy ilyen forgatókönyvnek, és szükségesnek tartott egy ilyen levelet küldeni a Kúriának.

Óvatosan kell bánnunk a szavakkal, és itt a HozamInfo oldalain ezt fokozottan próbáljuk érvényesíteni. Semmiképp nem szerencsés az ördögöt a falra festeni, mert könnyen megelevenedhet. Az önbeteljesítő jóslatok, pánikot és katasztrófát okozó rémhírek sajnos nem ritkák a történelemben.

Nem tartunk valószínűnek egy olyan forgatókönyvet, amelytől a PSZÁF fél. Ennek ellenére mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy a hosszú évek alatt megkeresett vagy örökölt vagyonát hol, milyen intézményben, milyen jogi környezetben próbálja megőrizni, gyarapítani.