Már-már megszokhattuk, hogy csődbe megy egy-egy takarékszövetkezet. Jógazda, Soltvadkert és Vidéke, Körmend és Vidéke, Orgovány és Vidéke az utóbbi időszak „termése”, lassan elérjük, hogy havonta hallunk ilyenekről. Utóbbiban a nem teljesítő hitelek aránya 29% volt. Feltehetjük a kérdést, melyik lesz a következő?
A „vidék bankjait” tehát úgy tűnik jobban megviseli a pénzügyi válság. Pontosabban nem áll a hátterükben olyan érdek, amely miatt meg akarnák őket menteni.
Természetesen a tőkevédelmi alappal rendelkező szövetkezeti hitelintézeti kockázatközösség és az OBA segít a betéteseken. A bizonytalanság azonban marad. Meddig tudják megmenteni a „mentőövek” a szövetkezeteket? És meddig lehet, meddig van értelme megmenteni a kereskedelmi bankokat?
Menjünk vissza azonban a a kályháig, mert még a fentiektől is fontosabb kérdés, hogy valójában mire használjuk a bankokat, takarékszövetkezeteket?
A világ naposabb(nak mondott) oldalán a kereskedelmi bankok szolgáltatásainak igénybevétele leginkább a hitelezésben, pénzforgalmi szolgáltatásokban merül ki. Megtakarítani, befektetni viszont az arra szakosodott szolgáltatói platformokon, szakértői segítséget igénybe véve történik. Nem is csoda, hiszen ha belegondolunk, mi történik akkor, ha egy kereskedelmi bankhoz – netán takarékszövetkezethez – fordulunk? Nagy valószínűséggel egy olyan pénzügyi területen igen egyoldalú képzettséggel, ismeretekkel rendelkező banki munkatárssal állunk szemben, akinek elsődleges feladata a munkaadó saját termékeinek, vagy egyébként a számára leginkább előnyös termékek ajánlása.
Ezért van az, hogy egy adott banknál például akár még a privátbanki(nak mondott) ügyfeleknek sem ajánlják fel a bank saját kibocsátású, a betéteknél jóval magasabb kamatot fizető – egyébként a bankbetéttel gyakorlatilag azonos kockázatú – kötvényeit. A bank ellenérdekelt. Az esetlegesen a szomszéd banknál elérhető kedvezőbb feltételekről meg aztán végképp nem kapunk tájékoztatást.
Ajánlati oldalon tehát nem számíthatunk teljességre és függetlenségre a kereskedelmi bankoknál. Ehhez még hozzá jön az igényfelmérés silány színvonala is.
Hazánkban a MiFID I. ajánlás szerint dolgoznak a bankok, biztosítók, ami konkrétan azt jelenti, hogy az ügyfelek pénzügyi helyzetének, tudás- és tapasztalati szintjének felmérése a feltétlenül szükségesre korlátozódik, és gyakorlatilag a termékértékesítés szolgálatába állították. Emiatt uniós elvárás 2012-től a MiFID II. szerinti ügyfélkezelés lenne, amely alól hazánk felmentést kért idén tavaszig, de úgy tűnik, hogy valójában csak valamikor 2016 végétől fogják bevezetni.
Amennyiben egyértelműen hátrányos az ügyfelek számára a korábbi eljárásrend, és van új, akkor vajon miért kell ennyit késlekedni vele? Netán komoly érdekeket sértene, ha csak megfelelő felmérést követően, az ügyfelek valós igényeire válaszul, bizonyítottan megfelelő megoldást lehetne csak értékesíteni számukra?
Profithajszolás
Kisbefektetőknél, megtakarítóknál abszolút érzékelhető egyfajta ambivalencia. Bár fennen hangoztatott elvárás a biztonság, valójában igen sokan inkább profitvadásznak tekinthetőek. Hiteles szolgáltatóként törekednünk kell arra, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy mi fontos a számára, ugyanis a két dolog: extra hozam és extra biztonság nem igazán összeegyeztethető. Ez pedig a MiFID I. szerinti felmérésekkel bizony nem fog menni. Sokkal részletesebben kell ahhoz ismerni a megbízót, és akár konfrontálódni is vele, saját érdekében szembesíteni a lehetetlen elvárásokkal, vagy amennyiben valóban profitvadászatról van szó, tudatosítani a kockázatokat.
A kereskedelmi banki, takarékszövetkezeti oldalon a problémák egyértelműen az érdekeltségi rendszerben keresendők. A profitcél elérése felülírta – felülírja a józan ész által megkövetelt óvatosságot. Jól mutatja ezt a devizahiteles ügy, amelyben valóban tisztességtelen módon, extra profitot terveztek realizálni, de nem számoltak azzal, hogy a kihelyezett hitelek visszafizetése sok esetben kivitelezhetetlen lesz, amely kifejezett veszteséget okoz, és okoz majd egyre nagyobb arányban a bankszektornak.
Ismerkedjen meg velünk, nézzen bele, hogyan működik egy MiFID II. szerint működő szolgáltató, ahol elsődleges fontosságú, hogy tanítva a megbízókat, közös értékteremtő munka alakulhasson ki mindenki megelégedésére. Következő klubestünkön a befektetési trendekről és időtávokról beszélgetünk, a 2014 őszi piaci helyzet tükrében. Részletek, és az ingyenes rendezvényre regisztráció az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
Leave A Comment