Ha költőien szeretnénk fogalmazni, mondhatnánk, hogy: A jövő ködös homályba vész. Különösen igaz ez azokra a nyugdíjcélú illetve egyéb hosszú távú megtakarításokra, amelyekre majd sok-sok év, akár évtizedek múlva lesz szükségünk. Nem véletlen, hogy sokan – odázva a problémát – bagatellizálják az előttük álló finanszírozási problémákat: lakásvásárlás, taníttatás, nyugdíj és társaik.
Lehet, hogy igazuk van?
Belegondolva az utóbbi időszak pénzügyi magánpénzügyi területen tapasztalható visszásságokra, könnyen mondhatnánk, hogy bizony igazuk van, teljesen fölösleges annyira előre gondolkodni, mert csak a nyűg van vele, meg sem érjük például a nyugdíjas kort, ráadásul ha bele is kezdünk valamibe, utóbb kiderül, hogy…
- nem kaptunk megfelelő tájékoztatást,
- nagyobbak a költségeink, mint arról tudtunk,
- nem sikerült olyan hozamokat elérnünk, mint amire számítottunk stb.
- Rosszabb esetben azzal szembesülhettünk, hogy nem csak nem gyarapodtunk, hanem megtakarításunkat részben vagy teljes egészében elvitte a cica.
De ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket! Nézzük előbb az elméletet, majd a lehetséges kockázatokat. Tény, hogy ahogyan kockázatmentes befektetés nem létezik, kockázatmentes megtakarítás sem, viszont finanszírozási igényeinket nem a legpraktikusabb hitelből megoldani, a nyugdíjat meg ugye nem is lehet.
Megtakarítások elmélete
Befektetéskor és megtakarításkor is gyakorlatilag bérbe adjuk aktuálisan nem használt pénzünket, és a „bérleti díjak” (kamat/hozam/árfolyam-emelkedés) azok az összegek, amelyek gyarapíthatják vagyonunkat.
A kamatos kamat, hozamos hozam igen nagy produktivitást eredményezhet. Példa:
Eddig az elmélet. De akkor miért van az mégis, hogy konzultációinkon igen ritkán halljuk, hogy eddigi megtakarításainak alakulásával elégedettek az emberek?
Kockázatok
Az elégedetlenségnek, vagyis a látványos eredmények elmaradásának leginkább a kockázatok ismeretének hiánya lehet az oka. Tekintettel a hosszú, akár 15-20-30 éves időtávokra, itt bizony sok mindent számításba kell vennünk.
Önmagunk, pontosabban a fogyasztói társadalom csábítása
Mindenki a pénzünkre pályázik, mindenkinek az a fontos, hogy költsük el a pénzünket… nála. Ennek megfelelően olyan ingereket keltenek, olyan vélt vagy valós igényeket sulykol belénk a média, amelyek arra késztetnek, hogy költsük el mindenünket, sőt ha lehet még többet.
Ez a környezet nem igazán kedvez a megtakarításoknak, mert egy mai vágy vagy igény kielégítését adott esetben fontosabbnak és sürgetőbbnek érezzük, mint jövőbeni céljaink megvalósítását. Így elcsábulhatunk, és eddig félretett megtakarításunkat – akár veszteséget elszenvedve is – pénzzé tesszük a „sürgős/fontos” kiadás miatt.
Intézményi kockázat
Általában sok biztonsági elemet alkalmaz egy megtakarítási programot indító szolgáltató, már csak a törvényi szabályzás miatt is. Mégis, csak nézzük azt meg, hogy több évtizedes távlatban milyen változásokon ment keresztül a világ, vele együtt a pénzügyi szektor is. Pénztárak, bankok, biztosítók alakultak, átalakultak, megszűntek, adtak át egymásnak ügyféltömeget, kerültek a szakadék szélére.
Nem mellékes szempont tehát, hogy megtakarításunk mennyire függ ezektől a tényezőktől.
Eredményességi kockázat
Hiába érezzük magunkat biztonságban, ha megtakarításunk eredményei (kamat/hozam/árfolyam-emelkedés) elmaradnak, nem fogjuk tudni megvalósítani pénzügyi célunkat. Ezzel a megtakarításunk lényege kerülhet veszélybe, hiszen a megtakarítás indításakor kalkuláltunk a hozamokkal, ráadásul biztosak lehetünk abban, hogy a jelenleg ugyan rekord-alacsony infláció nem marad így, és hosszú távon igencsak megtépázza vagyonunk értékét.
Konstrukció kockázat
A pénzügyi „konstrukciókról” időről időre kiderült az utóbbi időben, hogy zsákutcát jelentenek. Akár a magas költségszerkezet, akár a hibás (egyes vélemények szerint alapvetően rossz szándék miatt) koncepció, vagy a körülmények változása miatt. Körültekintőnek kell tehát lennünk a frissen megjelenő, „világmegváltó” termékekkel kapcsolatban.
Országkockázat
Nem feltétlenül szeretünk/akarunk tudomást venni róla, de a fejlett világ szemében egy igen elmaradott – néhol balkáni kultúrának aposztrofált – pénzügyi szempontból labilisnak ítélt országban élünk. A körülöttünk látott világot persze megszoktuk, és koránt sem látjuk ennyire ingatagnak, de önmagában a tény is, hogy a pénzügyi világ hogyan tekint ránk, befolyásolhatja megtakarításunk alakulását.
Szabályzók, törvények kockázata
Az elmúlt 20 év hazai szabályzói környezetét tekintve, valljuk be, nem igazán lehetünk nyugodtak. Adók, adókedvezmények, állami asszisztenciával felfuttatott majd mumusnak kikiáltott termékek, emelkedő nyugdíjkorhatár folyamatos változása volt jellemző erre az időszakra. Komoly tájfutó gyakorlat mellett sem volt garantált az, hogy bárki megfelelően célba navigáljon ilyen körülmények között. Sajnos kivetítve a fentieket a következő évtizedekre azt kell mondanunk, tájfutók vagyunk térkép és iránytű nélkül.
Ezen kockázatokból eredő történések összessége volt az, amely az elégedetlenséget leginkább okozhatta.
Bár a legtöbb szolgáltató hangsúlyozza a biztonságot, de megtakarításoknál nem csak – sőt, talán nem is elsősorban – a megtakarításban található egyes elemek biztonságáról kell beszélnünk, hanem összességében kell a megtakarítás eredményességét néznünk. A biztonságot – vagy inkább biztonság érzetet – ugyanis meg kell fizetnünk, ami szükségszerűen csökkenti az eredményességet.
A feladat tehát adott, az eredményesebb – egyúttal természetesen kockázatosabb – elemekből kell saját igényünknek megfelelő portfoliót építeni, amely kezeli az elemenként magasabb kockázatot, sőt a felsorolt egyéb kockázatok zömét is, és költségkímélőbb, hatékonyabb vagyongyarapodást eredményez, mint a megszokott megtakarítási formák.
Kockázat nélkül nem megy, avagy portfolió építés kockázatkezeléssel, sallangmentesen
Egyes befektetési elemek kockázata alapvetően a cél nagysága, időtávlata és a megtakarító habitusa, kockázatviselési hajlandóságának figyelembevételével igen jól kezelhető.
Az időbeniség – megfelelő körültekintéssel – alapvetően segíti egy portfolió hozamcéljának elérését:
Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában a hosszú távú – nyugdíj- és egyéb célú – megtakarítások nagy része szélesen diverzifikált (tőkeporlasztott) értékpapír portfoliókban találhatóak, amelyek különböző igények alapján kerültek kialakításra, és ezen igények szerint folyamatos aktív vagyonkezelés alatt állnak.
Ezek az aktívan vagyonkezelt portfóliók a fent sorolt kockázatok jelentős részét ki tudják küszöbölni, amelyek új értelmet adnak a megtakarításnak, mint fogalomnak hazánkban is.
Következő ingyenes HozamInfo klubestünkön ezt a témakört járjuk körbe. Nézze meg a részleteket, és regisztráljon a rendezvényre az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
Leave A Comment