Jól értesültnek gondolhatná magát az, aki elboldogul a pénzügyi területen használatos rövidítésekkel. Dobálózunk ezekkel a kifejezésekkel, de sokszor nem is nézünk mögé a dolgoknak, nem tudjuk mit is rejtenek valójában, mi bújuk meg az esetleg félreérthető megnevezések hátterében.
GDP, S&P, EBKM, THM, TKM és társaik
Rövidítések, amelyeknél jó esetben tudjuk a hosszabb megnevezését, de nem biztos, hogy tisztában vagyunk a mögöttes tartalommal. 
Egyértelmű, hogy mindennek ára, költsége van. Ahogyan a boltban is elvárjuk, hogy kint legyen az árcédula, pénzügyi termékeknél is fontos dolog ez. Befektetéssel kombinált életbiztosítások esetén – és mivel az új nyugdíjbiztosítások is ezen termékek alapján működnek, ott is – a biztosítók által előszeretettel használt, és hangsúlyozott rövidítés a TKM. Ez a Teljes Költség (avagy Költségdíj) Mutató, amely egy százalékban megadott érték, és arról lenne hivatott tájékoztatni bennünket, hogy az adott biztosítás befizetéseinkhez arányosítva milyen költségekkel működik. Eddig nincs is ezzel gond, hiszen üdvözlendő dolog, hogy tájékoztatnak bennünket arról, hogy mire számíthatunk, ha ilyen biztosítást kötünk, mit vonnak majd le a befizetéseinkből.
A szavak jelentése és a hitelesség kérdése
Amennyiben kicsit belemélyedünk a TKM boncolgatásába, a mozaikszó első szava, a költségekre vonatkoztatott „Teljes” szó tűnik szembe. A teljességnek igazából nincsenek fokozatai, ugyebár nem lehet valami a teljesnél teljesebb. Magyarul ez a kifejezés azt sugallja, sőt kijelenti, hogy minden benne foglaltatik, szóval megnyugodhatunk. Vagy mégsem? Akkor bizonytalanodhat el az ember, amikor a biztosításán a feltüntetett, mondjuk 4,1%-os, TKM mellett az évek előrehaladtával folyamatosan magasabb, sőt jóval magasabb, akár 20% körüli levonásokat lát számlaegyenlegén. A teljes költség tehát ezek alapján mégsem teljes, amivel legtöbbször csak utólag szembesülünk sajnos. De akkor miért hozta létre a felügyelet a TKM mutatót, és mi van benne? Ha kicsit utánajárunk, kiderül, hogy ezt a mutatót bizony nem a közben az MNB-be olvadt PSZÁF hozta létre, azaz nem hatósági indíttatású mutató. A biztosítótársaságok hozták azt létre, nyilvánvalóan azzal az elsődleges szándékkal, hogy összehasonlíthatóak legyenek az egyes biztosítási módozatok költségek szempontjából. Az elnevezés azonban (vajon véletlenül?) azt sugallja, hogy ez a mutató a teljes, azaz minden költséggel kapcsolatban tájékoztat. Ahogyan azt százezrek tapasztalták/tapasztalják, ez a mutató nem tartalmaz minden költséget.
Milyen költségekkel kell számolni akkor egy befektetéshez kötött biztosításnál?
Avagy „Mi kerül ezen a fotelon 7200 Forintba?”
- Először is vannak „kezdetinek” nevezett költségek, amelyek éveken keresztül (5-15 év) az első 2-3 éves befizetés 6-12%-a
- Adminisztratív költségek: 500 Ft v. 2 €/hó
- Eladási-vételi árrések: 3-5%
- Alapkezelési díj: 1,5-2%
- Átváltási költségek
- A biztosítás költségei, amely összegtől függően pár ezreléktől a befizetett díj akár 30%-ig is terjedhetnek
Ezzel még koránt sincs vége a költségek sorának, különböző egyéb jogcímeken is történhetnek levonások. A hozzánk felülvizsgálatra behozott kötvények alapján az éves költségelvonás ezen szerződéseknél – a tipikusnak mondható 4-6%-os TKM-mel szemben – legalább 16%. de nem ritkán 20-25% költséget is jelenthet. A TKM tehát annyira nem teljes, hogy annak akár többszöröse is lehet a valóban felmerülő költség. Ön utánanézett már a 40 oldalas szerződési feltételeknek, vagy legalább megnézi évről évre a kapott számlaegyenleget? Ideje utánajárnia, amelyben segítségére tudunk lenni ingyenes kötvényszerviz szolgáltatásunkkal. Tudjon meg többet arról, hogy miként ellenőrizheti biztosítását, az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
Leave A Comment