„A jövőben senki sem lehet biztos abban, hogy az állam nem veszi el a magántulajdonát”, írja a HVG. Egyre jobban körvonalazódik a takarékszövetkezetek kvázi államosítása. Ennek keretében – tervek szerint – az állami jogosultságok körébe tartozik majd az, hogy felfüggessze a szövetkezetek tulajdonosait és egyúttal akár megtilthassa a betétek kifizetését.
Egy-egy paranoid pillanatában az ember már arra gondolhat, hogy adott esetben a betétesek pénzét kvázi – szükség esetén felhasználható – (vész)tartaléknak akarja tartani az állam. Esetleg olyan megkötések is szóba kerülhetnek, hogy a takarékszövetkezeteknek akár kötelező lehet magyar állampapírokba fektetniük a betétesek pénzét.
Félreértés ne essék, a magyar állampapír nem rossz befektetés. Kibocsátáskor, vagy a másodlagos piacon megvásárolva időnként még inkább, kifejezetten hasznos része lehet egy portfóliónak. Az viszont, hogy megtakarításunk teljes egésze ebbe az irányba mutasson, elég abszurdnak tűnik.
Nem feladatunk a politikai irányok megítélése, csupán az egyénre lebontott hatásainak mérlegelése, és a lehetséges forgatókönyvekre való felkészülés. Ilyen szempontból jogosak a takarékszövetkezeti aggodalmak. A kereskedelmi bankok feltételrendszerének terelése (bankadók, különadók, illetékek) miatt a szereplők száma hamarosan jelentősen csökkenhet. Ezzel párhuzamosan a takarékok államosítása azt eredményezheti, hogy az államnak kiemelkedő – már-már egészségtelenül nagy – szerepe lehet a betétesek pénzének irányításában.
Egy egészséges portfólió felépítése mindig az egyéntől – beállítottságtól, élethelyzettől, céloktól – függ, de nem létezik olyan szituáció vagy elkészített befektetési politika, amely azt mondathatná velünk, hogy „mindent állampapírba!”, különösen nem egyetlen ország állampapírjaiba.
Bármennyire is bízunk egy adott régióban vagy iparágban, mindennek megvan a kockázata, így a hazai állampapíroknak is. Kockázatot persze mindenképp vállalunk, akárhová is tesszük a pénzünket, de nem árt, ha saját magunk választjuk meg a kockázatot, és kezelni, porlasztani is tudjuk azt.
Nézze meg, hogyan kezelték megbízóink a kockázatokat 2013-ban, és milyen portfólióelemeket részesítettek előnyben, amelyek sok esetben eredményeztek jelentős, két számjegyű Euro-s hozamokat. Erről szól a következő – idén utolsóként megrendezett – HozamInfo klubestünk. Az ingyenes rendezvény részleteit, és regisztrációs lehetőséget az ide kattintva megjelenő oldalon talál >>>
A tranzakciós díjak,és a kézpénzfelvét díjának drasztikus emelésével
nem az állam, de a bankok veszik ki az állampolgárok megtakarításait !
A jelenleg regnáló állami szándék,nem a zsebekben történő turkálás,
sokkal inkább az emberek szociális megsegítése,életének megkönnyítése !
Én jelenleg egyáltalán nem tartom aggályosnak a helyzetet !