Az elmúlt években hozzászokhattál a negatív reálkamathoz, vagyis ahhoz, hogy a jegybanki kamatok alacsonyabbak, mint a pénzromlás, az infláció mértéke. Végsősoron ez azzal jár, hogy a banki lekötések nem tudnak megóvni attól, hogy csökkenjen az ott tartott pénzed vásárlóértéke. Különösen igaz ez akkor, ha bevetik a helikopterpénz intézményét.
A gazdasági ciklusok törvényszerűsége szerint – némi egyszerűsítéssel -, ha élénkíteni szeretnénk a gazdaságot, csökkentjük a kamatokat a gazdaság élénkítése céljából. Ezzel a tőkét arra ösztönzik, hogy ne a kötvények, államkötvények magas hozamaira apelláljon (mert alacsony kamatnál az nincs), hanem induljon meg a reálgazdaságban elérhető magasabb hozamlehetőségek felé. A friss tőke pedig élénkíti a gazdaságot.
Elindul egyfajta konjunktúra, kicsit később lehet már emelni a kamatokat, hogy ne hevüljön túl a gazdaság, ne alakuljanak ki komolyabb árfolyam buborékok. A túlhevülés sem szerencsés ugyanis, mert az árfolyam lufik kidurranása recesszióhoz, válsághoz vezethet, ahogyan azt rendszeresen tapasztalhattuk az elmúlt évtizedekben. Ez valami hasonló „húzd meg – ereszd meg” játék, mint amit most a vírus elleni védekezésben próbál a világ végrehajtani egészségügyi fronton.
Konyhanyelven ezt jelentik a gazdasági ciklusok, de mi történik akkor, ha a kamatokat a kvázi konjunktúrában sem lehet emelni, és közben elérünk egy következő válsághoz? Valami hasonló következett be jelen helyzetben, hiszen a 2008-as válság kapcsán indult rohamos kamatcsökkentési ciklus „beragadt”. A FED ráta csak 2018-ban tudott elrugaszkodni a 0-1%-os kamatsávtól, 2019-ben (akkor még egyéb, nem járvány hatások miatt) pedig már meg is kellett törni a tervezett kamatemelési folyamatot. Nem volt alkalma a jegybankoknak arra, hogy érdemben emeljék a kamatokat. Most pedig – a Covid-19 járvány kapcsán – nyakunkon a következő válság. Az Európában nulla közeli, vagy akár már eleve mínuszban lévő, kamatok további csökkentése előtt azonban nincs tér.
Helikopterpénz
Már a 2008-as válság kapcsán is elkezdték emlegetni a „helikopterpénz” kifejezést, hiszen akkor a FED két év alatt 7-900 milliárd dolláros köztvényvásárlási programot hajtott végre. Magyarul elkezdte akomoly pénznyomtatást, amely a 2010-es években is folytatódott. Ezzel a piacon jelen lévő pénz elképesztő mennyiséget kezdett ölteni, ahogy a mellékelt ábra is mutatja (kattints a nagyításhoz!).
A koronavírus járvány kapcsán hozott intézkedések mellett azonban eltörpülnek a 10 évvel ezelőtti összegek. Csak az Egyesült Államokban 4-5000 milliárd dolláros lazítási folyamat indult el. Ennek keretében több részletben – gyermekszámtól függően – több ezer dollárnyi egyszeri juttatást kapnak az állampolgárok, illetve a multi és középvállalatok mellet ma már a kisvállalatok támogatása, extra hitelezése is elkezdődöt. Ez már valódi helikopterpénz. Részleteiben eltérő, de mégis hasonló intézkedések láttak napvilágot Európában és szerte a világban.
Többek között ez is az oka, hogy a részvénypiacok egy komoly „zakózás” után pillanatok alatt elkezdtek visszatérni korábbi pályájukra. Felmerülhet a kérdés, hogy ez megoldás lehet minden válságra? Egy bizonyos szintig valószínűleg igen, de mint mindennek, ennek is ára van.
A válságkezelés ára: infláció
El voltunk kényeztetve az elmúlt években az inflációs adatok tekintetében. Gyakorlatilag alig volt kimutatható infláció. Bár valószínűleg Te is érzed, hogy itt csak elméleti adatokról van szó, a pénzed valós vásárlóértéke az elmúlt 6-7 évben is jelentősen romlott.
Kétféle infláció létezik:
- Ami már “megtörtént” és
- Ami egy év múlva lesz
Egyértelmű, hogy ami megtörtént, az már “rögzült”, azaz könnyen lehet vele számolni. A jövőbe viszont nem lát senki, legfeljebb tervezni vagy becsülni lehet.
Az MNB folyamatosan megjelentetni a múltbeli és a várható hivatalos inflációs adatait. Jelenleg ezt a képet látjuk az inflációról. Bár ezek szerint minden rendben, hiszen épp a „célinflációnál” tartunk, de biztos lehetsz benne, hogy a fentebb vázolt amerikai, uniós, és a magyar élénkítő politika kapcsán nyomtatott pénz az inflációt felfelé fogja terelni.
Csalóka infláció adatok és kedvenc forintunk
Legtöbb hazánkfia szeret a saját lakásában/házában élni. Ennek következtében egy átlagember életében, saját inflációs kosarát tekintve igen komoly befolyásoló tényezőként jelentkezik az ingatlan. A kereseted 20-40%-át is lakásra költheted egyben kiadva, vagy a hiteled törlesztőrészleteire.
Ennek fényében hiába a rezsicsökkentés, hiába az élelmiszerek áfájának egyre szélesebb körű csökkentése és az alacsony inflációs adatok, az áremelkedés – jelen esetben a hivatalos inflációs adatokban meg nem jelenő ingatlan árak emelkedése – erodálja a megtakarításodat.
Pontosan mérni ugyan nem lehet, de becsülni igen. Hiszen ha az elmúlt 3 évben átlagosan (nagyságrendileg) 8-15% ingatlanár emelkedést rögzítünk évente, és ez – ahogy fentebb jeleztük – 20-40%-ban szerepel a fogyasztói kosaradban, akkor az elmúlt évek inflációjához hozzá kell adnod évente 3-6%-ot, ha közelebb szeretnél kerülni a valósághoz.
Tekintettel arra, hogy nem vagyunk tagja az euro-övezetnek, az inflációra még a forint gyengülésének „költsége” is rárakódik, így ha valaki reálkamatban / reálhozamban gondolkodik, bizony ezzel is meg kell küzdenie, hacsak nem euro-ban tartja befektetéseit, megtakarításait.
Ultima ratio: részvényekkel az infláció ellen
Nem véletlen, hogy a „szolga / részvényes” dilemmáról sokat írtunk mostanában. Minden ész érv, és a gazdasági folyamatok is abba az irányba terelnek, hogy ha a vagyonod megőrzésében, gyarapításában gondolkodsz, megkerülhetetlenek a részvények. A részvények kvázi árucikkek, amelyeknek az ára infláció esetén legalább annyival emelkedik, mint amennyivel a pénz romlik. Sőt, a cégek termelő, értékteremtő tevékenységet végeznek, így összességében, legalább 5-10 éves távon – ahogyan az több mint 100 éves távlatban is látszik – minden más befektetési formát meg fognak előzni.
Létezik olyan – kifejezetten részvényekből álló – stratégia, amely egyszerre akár több mint tízezer(!) vállalat részvényeibe fektet, amellyel gyakorlatilag minden iparágat és földrajzi célpontot a portfólióban tart, és azt kezeli is. A részvényárfolyamok hosszú távon folyamatos emelkedő trendben vannak, és az esetleges válságok idején ezt legfeljebb 1-2 éves, de inkább rövidebb hullámvölgyek tarkítják.
Egy ilyen válságálló, egyszerre több mint tízezer vállalatba fektető stratégiát mutatunk be következő klubestünkön, amely 2019-ben 30%-os hozamot teljesített, és a járvány okozta sokkot is derekasan állta.
vegyél részt következő ingyenes webináriumunkon, és ismerkedj meg ezzel a stratégiával. További részleteket, és a néhány még szabad helyre regisztrációs lehetőséget az ide kattintva megjelenő oldalon találsz >>>
Leave A Comment