Évente 13 milliárd Euro-nyi tőke semmisül meg Németországban. Ennyi kára származik a betéteseknek abból, hogy 1400 milliárd Euro lekötetlen betéttel rendelkeznek. Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet, 8500 milliárd Ft -ot (!) bankbetétben tartanak honfitársaink. A veszteség viszont nálunk arányaiban jóval nagyobb.
Ráadásul ez a megsemmisülés majdhogynem észrevehetetlen. Ha mondjuk évente egyszer szembesülnénk vele, hogy bankban tartott pénzünk az elmúlt évben mennyit erodálódott, bizonyára sokan mennének a bankba asztalt csapkodni. Olyan ez is, mint az egyik korábbi bejegyzésünkben felhozott békaleves.
Így vagyunk mi az inflációval
Naponta érzékeljük a hatását, amikor 5 Ft-tal emelkedik a benzin ára, vagy éppen már 15 Ft-tal többet kell fizetnünk a kenyérért. Mi az az 5 vagy 15 Ft. Már oda sem figyelünk rá. Persze a plazmaTV meg néhány más termék ára jelentősen csökken, csak hát azokat ritkábban vásárolunk.
Ma már azért egyre többen gondolunk bele, hogy mi lesz ennek a vége. Pláne, ha az infláció – ahogy az az elmúlt években már trendszerű – folyamatosan emelkedik. Nem csak egyszerűen nehezebb lesz előteremteni a szokásos költéseink fedezetét, hanem a felhalmozott vagyonunk is folyamatos veszélyben van.
A hivatalos infláció itthon 5.8%. A kitűzött cél már 10 éve 3%, de ezt csak egy rövid időre sikerült elérnie az MNB-nek, és az előrejelzések szerint jövőre is magas infláció vár ránk.
| A Napi Gazdaságban ma megjelent cikkből egy részlet (csak egy jelzés, amely alátámaszthatja félelmeinket):„Az elemzők többsége tovább gyorsuló inflációra számít, az idényáras élelmiszerek őszi áremelkedése miatt több hónapon át is 6 százalék környékén ragadhat az ütem. Mivel a 2013-as büdzsét valószínűleg át kell írni, akár még újabb sokkok is érhetik az inflációs pályát.” |
Államadósság kontra infláció
Azzal bizonyára mindenki tisztában van, hogy bizonyos szempontból, egy kordában tartott infláció hasznára van az államoknak, hiszen az államadósság után fizetendő kamatok összegének valós értéke csökken az infláció következtében. Fokozottan igaz ez egy olyan szituációban (Euro övezet, USA), ahol a kamatok kvázi mesterségesen alacsonyan tartása mellett kerül sor „pénznyomtatásra”. Mindegy, hogy ennek kötvényvásárlási program, vagy mennyiségi könnyítés (quantitativ easing, QE) a hangzatos neve, gyakorlatilag virtuális pénz beáramlását jelenti. A megjelenő virtuális pénz pedig a rendszerben lévő egységnyi pénz értékét szükségképpen csökkenti, inflálja.
Ismerünk persze „jól bevált” eszközöket arra, hogy megoldjuk ezt a problémát, sulykolják is ezt kellőképpen a médiában:
- tartsunk bankbetétben a vagyonunkat, mert a biztonság mellett kamatozik a pénzünk
- kössünk életbiztosításokat, fizessünk be önkéntes nyugdíjpénztárba, nyugdíjelőtakarékossági vagy tartós betéti számlára (NYESZ, TBSZ) mert öngondoskodnunk kell, és megalapozzuk vele a jövőt
- vásároljunk részvényt, mert az nagyon trendi, ráadásul már a sarki fűszeres is ért hozzá az ingyenesen hallgatható előadásokból
- kereskedjünk a devizatőzsdén, mert ott nemhogy az inflációt felejthetjük el, de évente többszörözhetjük a pénzünket
Sajnos ezen „megoldások” érvei mögé nézve azonban sokszor kiderül, hogy eredményei, kockázatai illetve a költségek miatt leginkább a szolgáltató céljait hivatottak előre lendíteni, és bennünket inkább távolítanak céljaink megvalósulásától, valódi vagyongyarapodásra pedig leginkább alkalmatlanok.
Csak egy példa egy átlagos bankbetétről:
- Akciós kamat: +8%
- Infláció:-5,8%
- Kamatadó: -1,28%
- Mínusz bankköltség
= talán marad valami valós kamat?
A rendelkezésre álló inflációt kiküszöbölő eszközök elemzése, azok alternatívái lesznek terítéken az évadnyitó szeptemberi HozamInfo klubesten. Ha még nem iratkozott fel blogértesítőnkre, tegye meg most, hogy a klubest részleteiről Ön is értesüljön! Blogértesítő feliratkozáshoz – és vele a Vagyonkalauz ingyenes tanfolyam igényléséhez – kattintson ide >>>
Kedves Gábor!
Sajnos az adat nem reális, mivel ami látraszólónm van, nem feltételn kaamt nélkül ketyeg. A legtöbb bank bevezetett magas kamatozású, megtakarítási alszámlákat, melyek kamatozása sok esetben több mint a rövid futamidőre lekötött lakossági betét kamata+az adókedvezménnyel igénybevehető lakossági betétek is látraszóló konstrukciókban működnek többnyire. Ezen egyenlegek szerintem jelentősen torzítják a statisztikát. Németországban a pénzpiaci látraszóló számlák aránya pedig magasabb a hazai hasonlóénál….
Kedves Gábor!
Okosabb maradtál volna, ha nem szólalsz meg. Menj fel a bankmonitor.hu oldalra, ott simán találsz 9% feletti hozamokat 1 évre, de akár fél évre is, így igazából nem értem miről szól a cikk. Ja, és ez kockázatmentes. Persze vegyünk inkább befektetési aranyat, meg ezüstöt, meg gyémántot, de van valamiféle jó kis nyerő húsz éves Unit Linked biztosításod is? Én személy szerint maradok a bankbetét+prémium magyar államkötvény+részvény ETF+ingatlan ETF kombinációnál.
Kedves Mihály!
Az említett banki adatokat összesítő oldalon is látszik, hogy ezek a magas (akciós illetve egyéb jelzővel illetett) kamatok jórészt feltételekhez kötöttek, illetve ahogyan arról fogyasztóvédelmi írások is születtek, nem egyszer megtévesztő kommunikációval operálnak, pl. azzal kapcsolatban, hogy a kamat mely összegre illetve mennyi ideig annyi, amennyit meghirdettek.
Unit Linked termékekkel nem foglalkozunk, csak annyiban, hogy megvizsgálják szakértő kollégáim, hogy egy adott esetben az ügyfél tartsa-e meg, vagy nézzen más (nem UL) termék után. Ha feliratkozik a Vagyonkalauz levélsorozatunkra, látja majd, mennyire elavultnak tartjuk ezt a típusú terméket, illetve a befektetés biztosítással kombinálását.
Az, hogy Önnek az említett összeállításban vannak a befektetései, akár jó is lehet, ezt csak egy személyes konzultáció tudná felderíteni, de hogy mindenkinek az lenne való, ami Önnek van, abban biztos vagyok, hogy nem. A bankbetét egyébként gyakorlatilag megkerülhetetlen, mert a rövid távú tartalékokat abban kell tartanunk (a likviditás miatt). A blogbejegyzés inkább arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a hosszabb távú befektetéseknél nem feltétlenül a legelőnyösebb (ahogyan véleményünk szerint a unit linked sem).
Üdvözlettel:
Kocsis Gábor
„így igazából nem értem miről szól a cikk”
miről, miről ? !! Háppersze, hogy arról : hogyan terelje a weboldal a figyelmünket arra a szolgáltatásra, amit ők nyújtanak díjazás ellenében. Avagy másképpen fogalmazva: hogyan vegyen rá minket arra, hogy azoktól a szolgáltatóktól vonjuk meg a bizalmat, akiknél a pénzünk most van, és irányítsuk át oda, ahová ők javasolják a szolgáltatásuk keretében.
Nincs is ezzel semmi baj, csak olvasni kell tudni. Mármint mások gondolataiban és a sorok között.
Drága Bélám!
Háppersze, hogy van valami szolgáltatás, sőt még klub estjeik is (én már voltam, pénzt viszont nem kértek, akkor legalábbis!)A bizalom megvonásról meg csak annyit, hogy ha te elégedett vagy akkor miért nézelődsz? Ha pedig nézelődsz, akkor annyira nem vagy elégedett. Summa-summarum, véleményt akkor szoktunk formálni, ha tudjuk miről tesszük azt. Szerény véleményem szerint, igen valóságszagú dolgokról írnak, és beszélnek, viszont nem a tipikus „szolgáltatói” bukét éreztetik. A puding próbája is az evés. Jó étvágyat!
Kedves Gábor!
Ajánlom figyelmedbe a BankRáció.hu weboldalát, bankracio.hu, ahol sokkal több bank összes forint lekötött és látra szóló betéte van fent, mint bármelyik más hasonló oldalon. Pár perc alatt kiszámolhatod, hogy mennyit kamatozik a pénzed. A portál független, a banki kondíciókat naponta frissítik.
Kedves Péter!
A fentebb, Mihálynak írt válaszom azt hiszem itt is helytáll.
Üdvözlettel:
Kocsis Gábor
Kedves Péter, Mihály, és a többiek!
Ajánlanám figyelmükbe, az alábbi cikket a tisztábban látás érdekében:
http://penzcentrum.hu/ongondoskodas/egyre_kevesebbet_kapunk_a_penzunk_utan_csokkennek_a_banki_kamatok.1034061.html?utm_source=penzcentrum&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel
Kedves Tóth Mihály!
A szöveg értelmezést manapság már az általános iskolában is tanítják.
A múltba tekintve viszont emlékeim szerint, próbálták ezt a 80-as évek előtt is, és mivel volt szerencsém abban a korszakban ezt elsajátítani alapfokon, amelyet azután csiszolgatok a mai napig aktívan, ezért engedje meg a nem egyetértést Önnel.
Az én értelmezésem szerint a blog bejegyzés nem arról szól, hogy a bankok milyen kondíciókkal csalogatják a jó népet,(ezt már évek óta tudjuk) hanem a tőke romlásának sajnálatos tényéről, és hatásairól. Én inkább túl rövidnek találtam az okfejtést, de talán nem is az okoskodás volt a célja a bejegyzést tévőnek, hanem a figyelem ráirányítása egy okra, amely folyamatos okozatokat szül. Mivel az írás végén emlegetnek valamilyen klub estet, remélhetően ott további okfejtéseket, és szélesebb rálátást is adnak arra vonatkozóan, hogy mivel is foglalatoskodnak valójában. Mindenesetre számomra egyszerű, és frappáns kesztyű dobás volt, ezért ha időm majd engedi, és tényleg küldenek meghívót, no meg nem túl anyagiasak az előadás költségét tekintve, akkor bizony meglátogatom őket!
Addig is, üdvözletem.
Tisztelt Kocsis Gábor,
a cikk kapcsán felmerült bennem: mi a véleménye arról az állításról, hogy relatív magasabb kamatot, hozamot,… azaz nyereséget csak arányosan magasabb kockázatvállalás mellett lehetséges elérni befektető/megtakarító számára ? Avagy, hogy nincs ingyen ebéd.
Az Ön által leírtakból én arra következtetnék, hogy az Ön álláspontja szerint igenis lehetséges ingyen ebédet fogyasztani, csak ahhoz az Önök tanácsadását kell igénybe (v)enni és nem másra hallgatni.
Ha esetleg mégsem lenne ingyen ebéd, akkor az Önök szolgáltatása mit hoz a konyhára egy átlagos, avagy mezei befektető számára.
Kedves BÉLa,
ma-holnap (október 11-12.) írok ezzel kapcsolatban egy blogbejegyzést, mert valóban jó a kérdés. Ha elkészült, ide is be fogom linkelni.