Konkrét – de nem nevesített – ügyfélvisszajelzés: Korábban is jöttem volna Önökhöz, de nem ígértek annyi hozamot, mint máshol. Nem egyedi eset ez, rendszeresen előkerül azoknál, akik kacérkodtak a gondolattal, hogy igénybe veszik a szolgáltatásainkat, de egy vargabetűvel előbb másfelé orientálódtak.
Tény 1:
El lehet érni – a jelenlegi piacon is – 10-20, vagy akár 30% hozamokat is. Rendszeresen van is rá példa egy-egy sikeresen megtalált beszállási ponttal, és zsebre is rakható a nyereség.
Tény 2:
Soha, senki nem mehet biztosra, amikor egy konkrét befektetési instrumentummal kapcsolatos döntés (vegyem, ne vegyem) előtt áll. Ennek megfelelően szükségszerű, hogy egyes befektetési elemeken veszteség fog keletkezni.
Tény 3:
Amennyiben egy irányba nézve fektetünk be, azaz nem osztjuk fel portfóliónkat különböző típusú és funkciójú befektetésekre, a kockázatok miatt gyakorlatilag szerencsejátékot játszunk.
A fentiekből következik, hogy a nagy ígéretek leginkább ígéretek maradnak, mert ugyan lehetséges extra hozamokat elérni – és ezek szükségesek is a kiegyensúlyozott eredményhez – de kizártnak mondható, hogy kellő kockázatkezelés mellett, a teljes tőkére vetítve 20-30% hozamokat érjünk el. Rövid távon talán szerencsénk lehet, de ugye a szerencse nem igazán garantálható, és a fokozott kockázatvállalás fokozott mértékű veszteségbe is átcsaphat.
Amihez viszonyíthatunk: a benchmark
Igazából nem is feltétlenül könnyen hasonlítható össze két portfólió hozama. Lehet, hogy az egyik egy kifejezetten kockázatkerülő, a másik pedig egy „kalandor” befektetőé. Ilyen formán teszem azt 8% éves hozam az egyiknél kimagasló eredményt jelent, a másiknál komoly csalódást.
Emiatt fontos az, hogy már a befektetési tevékenység kezdetétől legyen egy olyan eszköz, amely alapján mérni, értékelni tudjuk, hogy mennyire tekinthető sikeresnek a portfólió eredménye. Ennek az eszköznek a neve: benchmark.
Konkrétan ez egy olyan – tőzsdéken jegyzett – index, vagy több ilyen index kombinációja, amely azt mutatja, hogy az adott típusú portfóliók az adott időszakban milyen eredményeket hoztak a piacon. Ennek a benchmarknak tehát van hónapról-hónapra, évről évre egy teljesítménye, amelyet alapnak lehet tekinteni.
Úgy lehet tehát egzakt módon mérni saját portfóliónk eredményét, ha már a portfólióépítés kezdetén – saját befektetési politikánk alapján – meghatározzuk, hogy milyen index, vagy indexek kombinációja lesz a benchmarkunk. Így rendszeresen értékelhetjük a teljesítményt. Értelemszerűen akkor beszélhetünk sikerről, ha portfóliónk eredménye rendszeresen „megveri” a benchmark teljesítményét. Akkor pedig, amikor elmarad attól, főleg ha nem egyedi esetről van szó, meg kell vizsgálnunk, hogy mi lehetett a gond.
Fontos tehát az, hogy mérni tudjuk a teljesítményt. Nem véletlen, hogy menedzselt portfólióinknál – a személyes befektetési politika alapján – jó előre meghatározzuk a benchmarkot, és a portfólió tulajdonosa minden hónapban, a kapott portfólió elszámolásban kerek perec láthatja az adott hónap teljesítménye mellett a benchmark teljesítményét is. A tényeknek kell beszélniük, nem a szép szavaknak és az ígéreteknek.
Amennyiben kíváncsi a vagyonkezelt, menedzselt portfóliók részleteire, és szeretné ha az Ön portfólióját is értő kezek kezeljék, jöjjön el ingyenes vagyonkezelési konzultációnkra, amelyre az oldal alján található űrlapon tud jelentkezni!
A benchmarkról, illetve az egyes portfólióelemek funkciójáról is lesz szó következő klubestünkön. Az ingyenes klubest részleteit, a jelentkezési űrlapot az ide kattintva megjelenő oldalon találja >>>
| [include file=script/avk.txt] |
Leave A Comment