Egyirányú utca felé tartunk?

Pár éve még az volt a kérdés, hogy egyterű vagy inkább a divatos SUV, azaz városi terepjáró legyen-e a legújabb vásárlásunk. Mára eldőlt a verseny, az álterepjárók győztek. De meddig lesz ez így?

Sőt, egyre jogosabb a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán értéke a hagyományos használt autóknak? Szajkózzuk egy ideje, hogy „jönnek az elektromos autók”, de sokan vannak a kétkedők. A korábban bemutatott „S curve” (részletesen itt olvashatsz róla >>>) törvényszerűségei alapján nyilvánvaló, hogy igen gyors elterjedési ütem várható ezen a területen. Az utóbbi időben viszont az látszik, hogy a folyamat a vártnál is sokkal gyorsabb lesz.

Egyirányú utca felé tartunk?

Ennek a gyorsuló ütemnek az egyik fontos oka az államok szabályzása. Úgy tűnik, hogy az európai országok gyakorlatilag „megvették” az elektromos autózás ötletét. Sorban jelentik be az öreg kontinens országai, hogy néhány év, legrosszabb esetben bő 20 év múlva már csak olyan új autókat lehet majd forgalomba helyezni, amelyek nem kizárólag fosszilis üzemanyaggal működnek (azaz csupán hibrid illetve elektromos új autókat lehet majd értékesíteni).

Hogy elértük-e már az egyirányú utcát, és visszafordíthatatlan-e a folyamat, nem lehet megmondani, de mindenesetre közel járunk hozzá. Jelenleg a hibrid (vegyes), illetve tisztán elektromos meghajtásnak nem igazán van kiforrott alternatívája a személyautózásban, és a fejlesztések iránya is az elektromos irányba mutat. Az egyéb alternatív meghajtások vagy nem olyan „szexi”-k, vagy még az elektromos töltőhálózatnál is nagyobb infrastruktúrát igényelnének. Emellett a piaci igények egyértelműen már most is jelentkeznek az elektromos autókra, amelyben a marketingnek is komoly szerepe van, a politika és a szabályzók mellett.

Néhány év múlva már csak amiatt is szívesebben fogja bárki letenni a voksát vásárláskor az elektromos autó mellett, mert belegondol, hogy milyen nehezen tudná majd eladni a benzin/dízel autóját használtan, amikor már mindenki az elektromosra „pályázik”. Pluszban jön még a képbe, hogy az üzemanyagtöltő hálózatok is sorvadásnak indulhatnak – pontosabban lassan átállnak az elektromos töltésre, ahogyan már a MOL is rálépett erre az útra – az egyre fogyatkozó igények miatt.

A szabályozók tehát egyértelműen lendületet adhatnak a bővülési ütemnek, és komoly vásárlói pszichológiai tényezőként is hatnak. Elég ránézned a térképre, és láthatod is a jövőt:

Norvégia jár az élen, és több tagország után maga az EU is fontolgatja 2030-as időponttal a hagyományos autók forgalomba hozatalának tiltását. Emellett egyre több nagyváros (Párizs, Madrid, Athén) 2025-től teljesen kitiltja központjából a nem elektromos autókat.

Bár már most is megfontolandó lehet – akár anyagi, akár környezettudatossági szempontból – az elektromosra váltás, nem amellett kardoskodunk, hogy mindenképp most vegyél elektromos autót. Biztos, hogy 1-3 év múlva használhatóbb (nagyobb hatótávú, kényelmesebb, sokoldalúbb) elektromos autók lesznek a piacon, magyarul érhető, ha vársz vele. Befektetői oldalról azonban semmiképp nem indokolt a várakozás, hiszen most éljük a szektor hőskorát, amikor néhány éves távlatban 50-100-1000% hozamokat is el lehet érni a piacon. Nézz utána ide kattintva, hogy miként tudsz komoly profitot elérni az elektromos autózás robbanásszerű terjedésével >>>