Kedvenc terméke volt a biztosítási ügynököknek egy olyan konstrukció, amely a szerződőt a cégvagyon magánvagyonná konvertálásával kecsegtette. Már-már adómentességet sugalltak a konstrukcióval.
A kiskapuk népe vagyunk, így rengetegen ugrottak is a lehetőségre, így nem kizárt, hogy Neked is van ilyen – befektetéssel kombinált, a cég által fizetett – biztosításod akár mint a cég tulajdonosa, akár alkalmazottként.
Eddig is a legalitás határmezsgyéjén mozgott ez a megoldás, 2019-től viszont a kiskapu végleg bezárul, és a cégből kiáramló, biztosításba kerülő összegek után több mint 50% adót és egyéb közterhet kell majd fizetnie részben a biztosítási díjakat fizető cégnek, részben a biztosítottnak.
Kicsit részletesebben
Az új szabály lényegében likvidálja mind az adómentes, mind a munkáltatói adóztatás mellett adható munkavállalói juttatásokat. A kafetéria elemként is megszokott adómentes juttatások teljes körűen megszűnnek, míg a munkáltatói adóztatás mellett adható juttatások közül csak a SZÉP-kártya és az egészségpénztári célzott támogatás marad meg.
A kedvező adóztatás alól kivont juttatások (ideértve a biztosítás díját is) 2019. január 1-től a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély között fennálló jogviszony szerint lesz adóköteles, munkáltató és munkavállaló esetében bérjövedelemként. Ez utóbbi egészen pontosan azt jelenti – függetlenül attól, hogy kockázati biztosításról vagy befektetéssel kombinált biztosításról beszélünk -, hogy a munkáltató által a biztosítónak fizetett biztosítási díj munkabérként lesz adóköteles, és az átutalt biztosítási díj után a munkáltatónak is és a munkavállalónak is meg kell fizetnie (a munkáltatónak le kell vonnia) ugyanazokat a közterheket, amelyeket a munkabér után is fizetni kell.
Mindez a száraz számok tekintetében
A biztosítási díj fog 2019-től bérjövedelemként adózni. A bér adóterhelése pedig a bruttó bérre vetítve – a jelenleg ismert 2019-es szabályok szerint – a munkáltató esetében 21 százalék (19,5 százalék Szocho, 1,5 százalék munkaerő piaci hozzájárulás), a munkavállaló esetében pedig 33,5 százalék (15 százalék szja, 18,5 százalék egyéni járulékok), összesen tehát 54,5 százalék. Ebből következik, hogy a kockázati biztosítás díját is ezek az adók és járulékok fogják terhelni.
Mindez azt eredményezi – hacsak a munkáltató ennek ellentételezésére nem biztosít többletjövedelmet -, hogy a magánszemélyek megszokott nettó jövedelme csökkenni fog, feltéve, hogy ezt a jutatási formát a munkáltató – a nyilvánvalóan hátrányos törvénymódosítás ellenére – a továbbiakban is biztosítja munkavállalói számára.
Az egyes biztosítási módozatok jelentős eltérést mutatnak, és laikus számára adott esetben nehezen megállapítható, hogy mely díjak fizetésére kell már az új adózási szabályokat alkalmazni. Egyes esetekben elképzelhető, hogy a még 2018-ban fizetett díjak egy részére is vonatkozik az új adózási rend.
Mindezek miatt célszerű ezen biztosítások – lehetőség szerint független szakértő által történő – felülvizsgálata.
Van ilyen biztosításod? Célszerű megvizsgáltatnod, hogy a Te esetedben mi a helyzet. Jelentkezz díjmentes kötvényszervizre az alábbi űrlapon!
Nem kell tartanod attól, hogy egy újabb, “jobb” biztosításra akarunk majd rábeszélni, meg fogjuk keresni a számodra optimális megoldást. A jelentkezést követően egy munkanapon belül keresni fogunk telefonon, hogy egyeztessük a részleteket.
[include file=script2/Biztoptim-keskeny.txt]
Leave A Comment