Nagy úr a megszokás, és nem mindig vezet jóra, ha görcsösen ragaszkodunk a megszokott dolgainkhoz. Tudomásul kell vennünk, hogy ahogyan az élet, a világ, a piac változik, nekünk magunknak, illetve hozzáállásunknak, elvárásainknak is változniuk kell.
A ’90-es években a különböző befektetési formák – akkor még leginkább bankbetétek, esetleg biztosítások – hozamai igen magasak voltak, ahogyan az infláció is, ráadásul hamarosan tapasztalható volt az ingatlanok árának megugrása. A 2000-es évek közepén – az uniós csatlakozással összefüggésben – a hazai részvények árfolyamai többszöröződtek, igen megörvendeztetve az akkor tőzsdézőket.
Hozzászoktunk ahhoz, hogy akár reálértéken is – beleszámolva az inflációt – nevetve két számjegyű hozamaink lehettek, egy kis odafigyeléssel. Jött viszont a 2008-as válság, majd az egyre kiszámíthatatlanabb hullámvasút, ami kényszerűen óvatosságra kell hogy késztessen bennünket, illetve a jegybanki kamatvágások hosszú sora, amelynek következtében az USA-ban és az Unióban 0%-hoz közeli vagy akár negatív kamatlábakról esik szó, itthon pedig már a 2%-os kamatot kezdi felülről ostromolni az MNB.
Nem csak nálunk szoknak hozzá nehezen a befektetők ahhoz, hogy hozamvárakozásaikat lejjebb szállítsák. Az Egyesült Államokban „kínjukban” már a – magasabb hozammal kecsegtető, de kétes végkimenetelű – bóvli kategóriába sorolt vállalati kötvényeket is tömegesen vásárolják a kisbefektetők. Mindezt azért, mert görcsösen ragaszkodnak az „értelmezhető” hozamhoz. Kérdés, hogy egy ilyen hullámvasúton vajon nem lenne-e célszerűbb bekötnünk magunkat.
Befektetés vagy spekuláció
Nincs persze azzal semmi probléma, ha valaki ingoványosabb talajon, ésszel vadássza az extra hozamokat. A gond akkor kezdődik, ha a „megszokott” hozamokhoz ragaszkodik minden fronton, és emiatt, még ha esetleg diverzifikáltan is, de teljes megtakarításával, vagyonával a magas hozamot keresi. A magas hozammal ugyanis megtalálja az extra kockázatot is.
Nem egy megbízónknál tapasztaltuk azt, hogy bár – pszichografikus felmérésen alapuló – kockázati profilját tekintve kifejezetten kockázatkerülő, mégis elégedetlen 6-8-10% Euro alapú nettó hozammal (általánosságban 2,4-2,8%-os Forint és 1-1,5%-os Euro banki kamatok mellett!!!), és szabályosan belehajszolja magát abba, hogy neki több kell.
Természetes, hogy vannak magas hozamokat produkáló befektetések. Ezeket viszont már inkább spekulatívnak kell mondanunk. És igenis lehet ezt is körültekintően, viszonylagos „biztonsággal”, jól csinálni… DE. És ott van az a fránya szó a végén. Amennyiben nem csupán vagyonának, megtakarításának 15-20%-ával hajszolja az ember a hozamokat, hanem mindent feltesz egy lapra, egész jövőjét kockára teheti. Nem kizárt, hogy van összefüggés e között a jelenség közt és a nyerőgépes szenvedélybetegség között, amikor a beteg egy idő után teljesen kontroll nélkül cselekszik, és egy idő után már egyedüli megoldásnak az elvesztett összegek huszárvágással történő „visszanyerését” látja.
Döntenünk kell tehát, és alkalmazkodnunk
Amennyiben tehát nem akarunk belekerülni egy ördögi körbe, szembe kell néznünk a tényekkel, és ilyen kamat-, hozamkörnyezetben elsősorban biztonságra, vagyonunk megőrzésére kell törekednünk. Nem a hozamokról való lemondásra kell gondolnunk itt, csupán arra, hogy „hétköznapi” befektetőként olyan instrumentumokkal rendelkezzünk, amelyek a banki kamatokat meghaladva, de garanciális elemekkel megtámasztva lehetnek vagyonunk „tároló eszközei”.
Ebben a környezetben igen jó választást jelenthetnek a – kibocsátók által garantált – kötvények, amelyeknek kamatai esetenként látványosak is lehetnek, és akár még árfolyamnyereséget is elérhetünk velük.
Tudjon meg mindent a kötvényekről!
Következő klubestünket teljes egészében a kötvények – államkötvények, vállalati kötvények, strukturált kötvények stb. – témakörének szenteljük. Sokkal több lehetőség rejlik ezekben, mint első pillantásra gondolnánk. Nézze meg a részleteket, és regisztráljon az ingyenes rendezvényre az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
Leave A Comment