Az óvatosságból takarékoskodók mind gyakrabban a rendszeres, kisebb összegű megtakarítási lehetőségeket keresik, ami a szolgáltatókat is ajánlataik átformálására készteti a Pioneer Alapkezelő szerint. A lakosság egyre erőteljesebben növeli tartalékait, a megtakarítási ráta a tavalyi 6-ról az idén 7,9 százalékra nőhet a jegybanki számítások szerint – ismerteti az alapkezelő közleménye.
A piacon több pénzügyi szolgáltató arra számít, hogy – többek között a nyugdíjproblémák megoldására is – sokan tartósan növelik majd rendszeres megtakarításaikat, és a korábbinál többen fordulnak majd a hosszabb távú megtakarítások felé, ezért erőteljes innováció kezdődött, és bővült a megtakarítási termékek kínálata.
„Mind több pénzügyi szolgáltató jelenik meg olyan rendszeres megtakarítási konstrukciókkal, amelyek eddig csak a biztosítói palettán szerepeltek” – idézi a közlemény Vízkeleti Sándort, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatóját. Az új piaci igényekhez a szakember szerint a befektetési alapkezelőknek is alkalmazkodniuk kell. Ennek első jele, hogy a hagyományosan nagyobb összegek elhelyezésére szolgáló befektetési alapok között is megjelentek az öngondoskodási célt szolgáló változatok. Az újfajta alapokat úgy alakítják ki, hogy egy kisebb összegű tőkebefizetéssel is érdemes legyen elindítani, amit aztán további rendszeres, havi néhány tízezer forintos befizetéssel lehet növelni. A havonta rendszeresen befektetett tíz-húszezer forintos összeg 10-15 év alatt komoly megtakarítássá épülhet.
A Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója úgy véli, hogy a devizaadósságot felhalmozott háztartások a svájci frankárfolyam minapi újabb történelmi csúcsának árnyékában várhatóan továbbra is óvatosak maradnak, így hosszabb távon is visszafogottan alakul majd a fogyasztás, és nőhet az érdeklődés az óvatossági célt szolgáló megtakarítási formák iránt. Az igényt növelheti, ha bővülnek a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolt állami kedvezmények, amire reményt látnak a befektetési alapkezelők. Innovációjukat ösztönzi, hogy a pénzügyi statisztikák szerint tavaly a megtakarítók pénze jelentős mértékben áramlott befektetési alapokba és hosszú távú betétekbe, volt olyan hónap, amikor a befektetési alapok állománya meghaladta a válság előtti szintet.
A friss adatok szerint a lakosság összesen mintegy 4.100 milliárd forint értékben tart kézben értékpapírokat, amelyeknek durván a fele, mintegy 2.100 milliárd forint befektetési jegy. Az alapok iránt ugyan a tavalyi évhez képest valamelyest mérséklődött az érdeklődés, de az újfajta – a megtakarítói igényekhez jobban igazodó – formák megjelenésével a befektetési alapok ismét előretörhetnek.
Korábban a befektetési jegyek forgalmazásánál az ügyfél-kommunikáció és a technikai rendszerek is ahhoz igazodtak, hogy a befektetők jellemzően nagyobb összegeket helyeztek el az alapokban. Az új igények megjelenése újfajta kommunikációt, más megközelítést igényel. Az ügyféllel való közös gondolkodásra, az ügyfél igényeinek alapos felmérésére van szükség ahhoz, hogy valóban a megfelelő terméket választhassa a befektető.
A forgalmazó bankok sokat tesznek azért – többek között a számítástechnikai háttér fejlesztésével -, hogy ügyfeleik akár több befektetési alapból állíthassanak össze egy kockázatvállalási szintjüknek, élethelyzetüknek és céljaiknak megfelelő portfóliót, ami rendszeres megtakarításaik mögött áll. Van olyan befektetési alap is a piacon, amely a céldátum (a befektetés várható felhasználásának dátuma) kiválasztására egyszerűsíti a befektető dolgát – ismerteti a közlemény.
MTI
Tudjon meg többet a befektetési alapok nyújtotta legújabb lehetőségekről! Jelentkezzen ingyenes orientációs találkozónkra az alábbi űrlapon kiválasztható időpontban, Budapest, Keleti Károly u. 27., V. emelet. (térkép) A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt a részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük az alábbi űrlapon jelezze részvételi szándékát!
[include file=script/orientacioreg_befalap.txt]
Van egy kalkulátor a neten, ami kiszámolja, mekkora lesz a megtakarításom várható, nem garantált értéke. Ha a mai nettó fizetésem (213.899 Ft) kb. 10%-át megtakarítom havi 22.000 Ft formájában, akkor 53 év múlva 1.006.920.000 Ft-om lesz. Ennek hozama 53 év múlva, azaz 2064-ben 12.586.500 Ft havonta. Hű, de nagy!
Tekintettel arra, hogy ma a munkából élő családok zöme nem rendelkezik akkora jövedelemmel, amiből gyermekenként ez az összeg kifizethető lenne, megnéztem egy reálisan vállalható összeg eredményét. Ha fiaim részére (6 és 3 évesek) nyitnék egy „nyugdíjszámlát” 3000 Ft-tal, és havi 3000 Ft-ot elhelyeznék rá (fizetésem kb. 3%-a). Mivel azonban ekkora összeggel ma nem foglalkozik senki (vagy csak én nem találtam meg), teljesen lényegtelen, hogy 53 év múlva mindkettőnek lehetne-e 137.307.000 Ft-ja, ami képes lenne 1.716.000 Ft-ot termelni. Ez sem kicsi!
De mire lesz ez elég? Az optimista verzió szerint nekem 100 éves koromban talán a gyógyszerekre. A fiaimnak remélhetőleg marad belőle másra is. Miért?
Összehasonlításként nézzük a múltat. Édesapám első fizetése 22 éves korában, 1956-ban 938 Ft volt. Akkor ebből készíttetett 1 öltönyt és egy szmokingot, mindegyikhez egy pár cipőt – a maradékból pedig egy jó péntek esti buli még kijött. Ha az akkori fizetése kb. 10%-át, azaz 100 Ft-ot minden hónapban megtakarította volna, akkor 75 évesen (2009-ben) 53 év takarékosság után a kalkulátor szerint 4.577.000 Ft tőkéje lenne ma. Egy másik kalkulátor szerint ekkora tőke várható havi hozama 57.000 Ft körül van.
Ez az összeg közelítőleg a nyugdíja fele. A havi gyógyszerköltségének kétszerese, és kb. 3 havi összegből készíttethetne egy új öltönyt. Tehát nem sokkal ér többet, mint 56-ban 100 Ft. Persze ha mást teszünk a fogyasztói kosárba, biztosan más arányokat kapunk.
A fentiekből két dolog következik:
– akinek van lehetősége, annak nem biztos, hogy érdemes,
– akinek viszont érdemes lenne, annak biztos nincs lehetősége.
Kedves Károly!
Igazából a valódi – manapság aktuális szóval élve – reálhozam lehet a mérvadó. Vagyis az nevezhető hozamnak, ami a befektetés költségei ÉS az infláció FELETT jelentkezik. Ha csak a költségeket termeli ki, akkor alapból veszteséges, ha az inflációt is, akkor értéktartó. Valódi vagyonépítésről csak akkor beszélhetünk, ha a befektetés magasabb az említett két „tételnél”.
Az infláció adott és megkerülhetetlen, tehát az ígért hozamok mellett nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a költségekre. Ezért rendkívül szimpatikusak a befektetési alapok, mert az évről-évre jelentkező költség – más befektetési formákhoz képest – rendkívül alacsonyak.