Befektetés – ki fizeti a révészt?

A betéti kamatok az utóbbi egy évben bizony igencsak estek. Az infláció is, mondhatnánk, de ennek annyi a szépséghibája, hogy leginkább a rezsicsökkentésnek köszönhető, más területeket nem igazán érint. Felmerül a kérdés, hogy mit kaphatok a pénzemért?

Elvárás

Akinek pénze, tőkéje, vagyona van – nevezzük bárhogyan – joggal várja el, hogy az hozzon is a konyhára. Ez lehet az a bizonyos passzív jövedelem, ami sokak szeme előtt lebeg, amikor nem a munkánkat időnket adjuk el, hanem vagyonunkat „adjuk bérbe”, az termel jövedelmet.

Ez a befektetés lényege: eszközt (tőkét) adunk valaki kezébe, aki ötlettel, munkával, és a kapott eszközzel valamilyen formában újabb értéket teremt, és ebből a többlet-értékből részesedünk a kamat illetve hozam formájában.

Vágyak

Az emberi természetből adódik, hogy mindig többre vágyik. Ha megszerez valamit, rövid időn belül természetessé válik, és keresi az újabbat, jobbat, többet. Ráadásul mindezt – mivel nem remeteként élünk – a társadalom is generálja, hiszen mindenkinek van szomszédja, és mint tudjuk, ott mindig zöldebb a fű.

Azt eredményezi mindez, hogy a legtöbb esetben nem a szükségleteink kielégítése a cél, hanem – adott esetben irracionális – vágyainkat szeretnénk kielégíteni, és hagyjuk, hogy azok felül kerekedjenek.

Nem véletlen, hogy a marketing erre alapoz, és szükségletként tüntet fel és ad el valamit, amire pedig lehet, hogy semmi szükségünk. Emellett természetes, hogy megjelennek a piacon azok a szereplők is, akik kifejezetten az irreális vágyak beteljesülésének ígéretét „nyújtják át nekünk díszes tálcán”.

Mivel befektetésekről van szó, a vágyak itt leginkább a hozamok terén jelentkezhetnek. Ki ne szeretné évente, félévente megduplázni vagyonát? Milyen jó lenne, ha egy kisebb lakás árából gyakorlatilag évente 5-10milliós jövedelmet húzhatnánk. Megoldódna minden problémánk, nem kellene dolgoznunk, élhetnénk a családunknak és a hobbijainknak.

Tények

A tények makacs dolgok, és sokszor visszarángatnak bennünket a valóságba, ha túlságosan elrugaszkodunk. Így van ez a hozamok terén is. Hiába szeretnénk passzív jövedelmet – amelyből akár meg is élhetünk – néhány millió forintból, mert erre nincs lehetőség. Pontosabban van, körülbelül annyi, mintha bemennénk egy kaszinóba, és ott próbálnánk szerencsét. És ha elragadnak a vágyak, belemegyünk olyan befektetésekbe, amelyek nemhogy az ígért hozamokat nem fogják teljesíteni, nehezen megszerzett vagyonunk egy részének vagy akár teljes egészének is búcsút inthetünk.

Kockázatkezelés és annak fajtái, avagy ki fizeti a révészt?

Mint mindenhol itt is válaszút előtt állunk. Nekünk kell eldöntenünk, hogy ki fizesse a révészt.

Lemondhatunk a hozamok nagy részéről és a kontrollról a biztonság reményében

Dönthetünk úgy, hogy nem akarunk pénzügyekkel, befektetéssel foglalkozni, és egyszerűen lekötjük a pénzünket valahol. Ekkor egyrészt kapunk egyfajta biztonságot, bár ez a ciprusi események tükrében akár sérülhet is, tehát itt is számolnunk kell kockázattal.

Ugyanakkor ezzel azt is eldöntjük, hogy lemondunk a kontrollról, továbbá reálhozamaink közelíteni fognak a nullához (hogy alulról vagy felülről az majdnem mindegy), hiszen a kockázat és ezzel együtt a hozam jelentős részét is „leveszik a vállunkról”. Magyarul vakon fizetjük a révészt

Maradunk a kormányrúdnál, és magunk seperjük be a hozamok jelentős részét

Ma már tér nyílt arra, hogy akár azokat a befektetési lehetőségeket is elérjük, amelyet a bankok is használnak hozamtermelésre. Ehhez persze kicsit többet kell foglalkoznunk befektetésünk kezelésével, de koránt sem arról van szó, hogy naphosszat monitorokat kellene bámulnunk, és kereskednünk. Sőt, akár garanciákat is élvezhetünk, amelyek fokozhatják a biztonságunkat.

Természetesen itt szükségünk lehet szakértő segítségre, amelyet nekünk kell fizetnünk – azaz mi fizetjük a révészt – de a hozamok nagy részét megtarthatjuk magunknak, és befektetésünk megkeresheti számunkra a jegybanki alapkamat akár többszörösét is. Csupán tisztában kell lennünk néhány alapvető különbséggel, ami miatt más ez, mint a bankbetétek világa…

A rossz hír tehát, hogy mindenképpen mi fizetjük a révészt, a helyes kérdésfeltevés inkább az, hogy milyen módon és mennyit fizetünk a révésznek?

Amennyiben érdekesnek tartja a témát, jöjjön el következő ingyenes klubestünkre, ahol ezúttal a befektetés-típusok különbségei kerülnek terítékre. További részleteket és a rendezvényre díjmentes regisztrációs lehetőséget ide kattintva talál >>>

2013-04-17T20:33:14+02:002013 április 17.|Tags: , , |0 Comments

Leave A Comment