Bank kontra bank – micsoda különbség

Hallgatom ma az InfoRádiót, épp a Bankszövetség egyik tisztségviselőjével folyik a beszélgetés. Arról beszél, hogy milyen rosszul jártak azok, akik az elmúlt egy-két hónap híreinek hatására, külföldi bankokba menekítették vagyonukat, vagy annak egy részét. Ez valóban így is lenne, ha csak kereskedelmi bankokba menekültek volna a magyarok.

Amennyiben valaki – például Ausztriában, Svájcban vagy másutt – nyit(ott) számlát egy kereskedelmi bankban, az bizony azt jelenti, hogy cseberből vederbe került, és bármennyire is védve lehet egy esetleges rossz magyarországi forgatókönyvvel szemben, vagyonát bizony terhelik az extra, nyugati színvonalú bankköltségek, és – Ausztriában például 35%-os (!) – kamatadó.

Nem szabad viszont összekevernünk a dolgokat.

Nyugat-Európában – így Ausztriában is – léteznek letétkezelő (befektetési) bankok, amelyek a kereskedelmi bankokkal majdhogynem összehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételekkel kezelhetik vagyonunkat. Nézzünk néhány különbséget:

Kamatadó

  • A kereskedelmi bankok automatikusan (forrásadóként) vonják a kamatadót, amely Magyarországon 16%, Ausztriában 35% (!)
  • A letétkezelő bankban vagyonunk tárgyiasult formában jelenik meg a letéti számlán, befektetési jegyek vagy akár fizikai arany formájában. Ilyen módon kamatadót sem vonnak automatikusan. Ausztriában, devizakülföldiként a tárgyévet követően igazolást kapunk a nettó nyereségről, és azt önbevallással, árfolyamnyereség-adó formájában, Magyarországon kell leadóznunk 16%-os adókulccsal.

Tulajdonjog

  • Kereskedelmi bankok esetében a befizetett vagyonunk tulajdonjogát átadjuk a banknak, amely arról egy ígérvényt állít ki. Ezen ígérvény szerint – adott feltételek esetén – hozzájuthatunk pénzünkhöz, jobb esetben kamatokkal.
  • Letétkezelő banknál vagyonunk a bank vagyonától külön (ún. különvagyonként) kezelik, nem kerül be a bank könyveibe. Ha a bankkal bármilyen probléma adódik, az nem érint bennünket, hiszen a letéti számla – és az azon elhelyezett vagyonunk – a saját tulajdonunkban van.

A bank saját tőke hányada

  • Kereskedelmi bankoknál általános, hogy a bank saját vagyona a teljes vagyonhoz képest 8-13% körül mozog általában.
  • A letétkezelő bankok átlagos saját tőkehányadáról nincs információm, de az általunk választott letétkezelő bank 49% (!) saját tőkével rendelkezik, amely igen nagyfokú stabilitást eredményez a 10%-és nagyságrendhez képest.

Kockázatosnak ítélhető tevékenységek

  • A kereskedelmi bankok leginkább folyószámla vezetést illetve hitelezést folytatnak. Ez utóbbi igen kockázatos is lehet, hiszen az eredményesség nagyban függ attól, hogy mennyire ítéli meg jól a bank az igénylők hitelképességét, mennyi lesz a ténylegesen bedőlt hitelek aránya. És akkor még az olyan kockázatokról nem is beszéltünk, mint amilyet most év elején, a rögzített árfolyamú devizahitel-törlesztések kapcsán, állami beavatkozás miatt kellett elszenvedniük.
  • A letétkezelő bank sem folyószámla vezetést, sem hitelezést nem végez, így a fenti kockázatok sem terhelik a stabilitását.

Költségek

  • A kereskedelmi bankok saját tulajdonukként befektetik a náluk elhelyezett tőkét, amely után hozamokat érnek el. Reálisan 10-25% hozamot éves szinten. Ebből (is) tartják el magukat, és ebből fizetik például a jelenleg Forint alapon 6-7%, Euro alapon 3-4% kamatot a betéteseknek. Ezt terhelik még ügyféloldalon az esetleges költségek és a kamatadó.
  • A letétkezelő banknál a letétkezelési díjon felül, ha még vagyonkezelési díjat is fizetünk, akkor is megúszhatjuk 1,5-4%-ból a teljes éves költséget, és miénk a reálisan 10-25% (azaz nettóban 6-19%) hozam éves szinten, Euro alapon. Adózni persze ebben az esetben is kell, de nem mindegy, hogy a 3-4%-os kamatból, vagy a 6-19%-os hozamból adózunk. Utóbbi azt hiszem sokkal kevésbé fájdítja az ember szívét.

Bank és bank között tehát igen jelentős különbségek mutatkoznak, és nem elsősorban az a kérdés, hogy Magyarországon vagy Ausztriában van a vagyonunk, hanem hogy milyen formában és milyen bankban helyezzük azt el.

Amennyiben többet meg szeretne tudni a letétkezelő bankok működéséről, az aktív vagyonkezelésről, jöjjön el következő klubestünkre, ahol ez az egyik kiemelt téma. Nézze meg a részleteket, és jelentkezzen ide kattintva >>>

4 hozzászólás

  1. Zoltán 2012-02-26 at 23:43 - Reply

    Tisztelt Cég!

    Ha jól értem, akkor a letétkezelő bankban nem tarthatom készpénzben a megtakarításom? A befektetési jegy hasonlóan rizikós mint a részvény, az aranynál pedig van vételi és eladási ár különbség. Igaz ez az arnynál is. Ezeknél akkor mi kamatozik?
    Üdvözlettel:
    F. Zoltán

    • Kocsis Gábor 2012-02-27 at 23:38 - Reply

      Kedves Zoltán!

      Lehet pénzpiaci alapban is tartani (gyakorlatilag nulla rizikó, majdnem nulla költség és minimális hozam mellett).

      Az aktív vagyonkezelésnek egyébként épp az a lényege, hogy a piacot folyamatos monitorozás alatt tartja, és szükség esetén a leszálló ágba kerüléskor kiszáll (akár pénzpiaci alapba, vagy más, produktívabb befektetésbe). Sőt ma már hedge-elt alapok is vannak ezekben a portfóliókban, azaz akár általános piaci lejtmenetnél sem elképzelhetetlen a hozam.

      Mindemellett persze időszakos – és a piaci átlagnál azért jóval alacsonyabb – veszteség sem elképzelhetetlen, de több éves távlatban nem jellemző. De ha belegondolunk, mindenben van rendszer szintű kockázat, még a bankbetétnél is.

      És természetesen mind a befektetési alapoknál, mind az aranynál vannak vételi költségek. Ezért nem is fél-egy évben gondolkodást jelent ez a megoldás. Egy éven túl azonban eddigi tapasztalataink szerint bőven ledolgozza a költségeket, sőt az infláció felett is tud teljesíteni.

      Mind az aranynál, mind a befektetési alapoknál hozamról beszélünk, nem kamatról. Ez azt jelenti, hogy a befektetés értéke nő adott százalákkal az elmúlt évi értékéhez képest. Ez az értéknövekedés jelenti a hozamot, hiszen ha felszámoljuk a befektetésünket, ehhez a magasabb értékhez (összeghez) tudunk hozzájutni.

      Üdvözlettel:
      Kocsis Gábor

  2. Kiss Elizabeth 2012-03-09 at 17:20 - Reply

    Nekem 2009 végétől az osztrák Partner Banknál volt letétem.
    Amit 2011 májusában felszámoltam.Keletkezett 500 euró hasznom.
    Most a bank nem akar igazolást kiadni az adóbevallásomhoz.
    Kérdésem:Meddig kellene ezt a banknak kiadni és mi a neve ennek a papírnak? Hozamkimutatás? 2009-től kell neki kiadni vagy 2011-ig vagy csak elég egy 2011-es hozamkimutatás??

    Várom válaszát
    Erzsike

    • Kocsis Gábor 2012-03-13 at 12:48 - Reply

      Kedves Erzsike!

      E-mailen írtam, hogy miként tudunk segíteni.

      Üdvözlettel:
      Kocsis Gábor

Leave A Comment