Közhely, hogy egyetlen dolog állandó, ami nem más, mint a változás. Miért a pénzrendszerrel lenne ez másként. Korszakonként – hellyel-közzel évszázadonként – teljesen átalakul az a hatalmi struktúra, amely révén a pénz ellátja csereeszköz, értékmérő és értéktároló/felhalmozó funkcióit. Mindez a bizalmon alapul, amely bizalom az adott hatalmi rendszerek változásával időről-időre megrendül és új bizalmi rendszer épül ki.
Világhatalmi átrendeződés
A Szovjetúnió felbomlását követően úgy tűnt, hogy a kialakuló világ(birodalmi) rend egypólusúvá válik, azaz elérkezik a történelem vége. Beköszönteni látszott az örök béke, amit csak néha tarkítanak helyi csetepaték.
Az elmúlt egy-két évtized, különösen az elmúlt néhány év azonban bebizonyította az említett közhely igazságát. Felkavarodott a világ hatalmi mátrixa. Ennek hullámai rémisztően alakítják át a jövő lehetséges forgatókönyveit. Mindez természetesen komoly hatással van a gazdasági folyamatokra, és nyilvánvalóan a pénzrendszer sem maradhat érintetlen.
A pénzrendszer változását nem csak a többpólusúvá váló világ indikálja. A digitális forradalom is tesz erről, amely elképesztő ütemű változási folyamatokat gerjesztett az élet minden területén.
Digitalizálódás a pénzrendszerben
A pénzrendszer digitális térbe költözésének előjelei már a múlt század 80-as éveiben jelentkeztek. A bankok fokozatosan egyre inkább áttértek a számítógépes nyilvántartásra. Az internet fejlődésével a 2000-es évek elején már elképzelhetetlen lett volna a pénzrendszer digitális háttérrendszerek nélkül. Közvetlenül a 2008-as amerikai ingatlanpiaci majd pénzügyi világválság kirobbanása után, 2009. január 3-án pedig megszületett a bitcoin.
Az új, immár digitális fizetőeszközt egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátotta ki. A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól (jegybankoktól és állami szervektől). A felhasználók közötti hálózat csomópontjai által tárolt, elosztott adatbázisra támaszkodik. Magyarul biztonságosnak mondható, ugyanakkor anonim is. A bitcoin a sajtó által széles körben megismertetett – egyébként elvi szinten már évtizedek óta létező – blockchain (bloklánc) technológiát használja.
A bitcoin eddigi kalandos életútja ismert. Ma már minden gazdasági médium rendszeresen beszámol a kriptovaluta körüli aktuális hírekről. Időközben a bitcoin mellett sorra nőttek fel alternatív kriptovaluták is. Ezek több-kevesebb sikerrel próbáltak konkurenciái lenni a bitcoinnak. Mára azonban már a „hivatalos” bankrendszer elkezdte felismerni a valuták digitaizálódásának előnyeit és szükségszerűségét. Úgy tűnik, hogy a jegybankok – némelyik csak tervezi, mások már tesztelik – is „beszállnak” a blokklánc alapú digitális pénzkibocsátásba. Főként azért, mert jelenleg a kriptopiac nagy része még szabályozatlan. Másrészt azért is, mert az államok illetve a nemzeti bankok nem kockáztathatnak. Nem adhatják ki kezükből az irányítást, hogy egy tőlük független, decentralizált pénzrendszer alakuljon ki.
Állami / jegybanki – és általában a – kriptoeszközök előnyei és hátrányai
Az állam (és a jegybankok) számára a digitális valuta bevezetése számos előnnyel járhat. A teljesség igénye nélkül…
- Hatékonyabb pénzügyi rendszer: A digitális valuta bevezetése lehetővé teszi a hatékonyabb pénzügyi rendszer kialakítását, ami kevésbé függ a hagyományos pénzügyi intézményektől, kereskiedelmi bankoktól.
- Csökkentett költségek: A digitális valuta bevezetése csökkentheti az állam költségeit, mivel az elektronikus tranzakciók kevesebb költséggel járnak, mint a hagyományos készpénzes tranzakciók.
- Növekvő átláthatóság: A digitális valuta bevezetése átláthatóságot biztosít a pénzügyi tranzakciók során, ami segíthet az államnak a pénzügyi bűnözés, az adóelkerülés és a pénzmosás elleni küzdelemben.
- Növekvő kontroll: A digitális valuta bevezetése lehetővé teszi az állam számára, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljon a pénzügyi rendszer felett, és ezáltal javítsa a gazdaság stabilitását.
- Jobb fizetési rendszerek: A digitális valuta bevezetése lehetővé teszi az államnak, hogy fejlettebb fizetési rendszereket hozzon létre, amelyek jobban megfelelnek a modern gazdaság igényeinek, és könnyebben kezelhetők a hagyományos pénzügyi rendszerekhez képest.
Mindennek természetesen – főként a magánemberek oldaláról – vannak lehetséges veszélyei is, függetlenül attól, hogy az állam által létrehozott, vagy független (mint a bitcoin) kriptovalutáról van szó. Erre sokan felhívják a figyelmet…
- Árfolyamkockázatok: A digitális valuták árfolyama nagyon változékony lehet, és ezért a felhasználók kockázatot vállalnak, amikor a digitális valutát vásárolnak, vagy átváltják hagyományos pénznemre.
- Hiányzó védelem: A digitális valuta általában nem élvez olyan védelmet, mint a hagyományos pénzügyi eszközök, például a bankszámlák és hitelkártyák. Ez azt jelenti, hogy ha a felhasználó elveszti a digitális valutáját vagy azt ellopják, akkor nem biztos, hogy visszakaphatja azt. Jó péld erre az utóbbi időszak kriptotőzsdei fiaskói.
- Anonimitás elvesztése: Leginkább az államok illetve jegybankok által létrehozott digitális valutákat használva azok jellemzően nyomon követhetőbbek, és az ügyletek átláthatóbbak, mint a hagyományos pénzügyi rendszerek esetén. Ez azt jelenti, hogy az emberek elveszíthetik az anonimitásukat, és a pénzügyi tevékenységük követése kormányzati szervek és más intézmények számára könnyebbé válik.
- Hálózati hibák: A digitális valuta rendszerek hálózati hibái is kockázatot jelenthetnek, például a tranzakciók végrehajtásának késleltetése, vagy a szolgáltatás teljes meghibásodása.
- Kezelési nehézségek: A digitális valuta használata bizonyos esetekben bonyolultabb lehet, mint a hagyományos pénzügyi rendszerek használata, és ezért a felhasználók könnyen eltévedhetnek a tranzakciók végrehajtása során, ami azt jelenti, hogy a pénzük veszélybe kerülhet.
A kriptoeszközök új generációja – avagy használjuk arra, amire való!
Blokklánc alapú pénzzel fogunk fizetni 5-10 év múlva? Erre a kérdésre bizonyosan igen a válasz. Hogy ez a bitcoin, ethereum vagy más, jelenlegi eszköz, netán a jegybankok által létrehozott új kriptovaluták valamelyike lesz-e, az gyakorlatilag megjósolhatatlan.
Befektetői szempontból a bizonytalanság, és a jelenleg versenyző kriptovaluták mügül hiányzó valós érték, valamint a szektor sztabályozatlansága miatt mindenképen óvatosság javasolt. Nem véletlen, hogy eddig mi is csak tisztes távolból figyeltük ezt a lassan már eszközosztállyá fejlődő szegmenst. Leginkább a kriptovaluták mögött rejlő érték hiányát tartottuk aggasztónak, hiszen ilyen formán gyakorlatilag lufifújásról van szó. Visszatérve a bejegyzés elejéhez, minden változik, így a kriptoeszközök is előbb-utóbb megtalálják szerepüket, amelynek első és legfontosabb lépése – a pénzügyi szabályzóknak megfelelés mellett – a valódi mögöttes érték felmutatása. A blokklánc technológia adta lehetőségeket ugyanis eddig alig-alig használták ki a kibocsátott kriptovaluták.
Ilyen – kifejezeten komoly – mögöttes értékkel bír az a kriptoeszköz, amelynek támogattuk preICO és ICO (kriptotőzsdei bevezető) folyamatát. Az áprilistól a vezető kriptotőzsdéken listázásra kerülő Etalon kriptoeszköz testesíti meg a blokklánc alapú eszközök új generációját. Ennek a típusú kriptovalutának a kibocsátása már az uniós pénzügyi szabályzóknak megfelelően történik, és kapcsolódó szolgáltatói köre miatt olyan fundamentumokkal bír, amelye igazi záloga lehet sikerességének.
Leave A Comment