Átlag nyugdíjas = Szegény, öreg ember

Nem a ködös, 2050 utáni disztópikus jövőben, vagy valamely fejlődő országban lesz ez az állítás igaz. A tendenciák alapján 5-10 éven belül a GDP jét tekintve felülteljesítő Magyarországon (is) ez vár a nyugdíjasokra.

A szegénység persze relatív fogalom, mindenki érezheti szegénynek magát, hiszen bármely életszínvonal felett van még felfelé. Ennek ellenére létezik egy egzakt megfogalmazása a szegénységnek. A medián ekvivalens jövedelem (hellyel-közzel a családon belüli egy főre jutó átlag jövedelem) 60%-ánál kevesebb jövedelem esetén beszélünk arról, hogy valaki szegénységben él. Ez az úgynevezett relatív szegénységi küszöb.

Jelenleg sem különösebben rózsás a helyzet, hiszen alig több mint 61%-át teszi ki a jelenlegi átlagnyugdj az átlagjövedelemnek. Összevetve a jövedelmek és a nyugdíj tervezett növekedését azonban azt látjuk, hogy a nem túl távoli jövőben (5-10 éven belül) az átlag nyugdíj a szegénységi küszöb alá fog kerülni:

Alapvetően két megoldása van az elszegényedésnek. Az egyik – az állam által leginkább preferált, egycsapásra a munkeerőhiányt is enyhítő – megoldás az, hogy a nyugdíjas dolgozzon. Ez persze kézenfekvőnek tűnik, de valahol nem fair az, hogy a nyugdíjasnak kényszerből kelljen dolgoznia. A társadalom jelenlegi egészségi állapota sem feltétlenül alkalmas arra, hogy 65 év után még munkába járjanak a nyugdíjasok.

A másik megoldás, a sokak által már elcsépelt öngondoskodás, amely gyakorlatilag vagyonépítést jelent az aktív évek alatt, hogy a vagyon jövedelméből lehessen kiegészíteni vagy pótolni a nyugdíjat.

Nem segíti sajnos az öngondoskodás megítélését az, hogy a magyar szabályzók gyakorlatilag néhány évente homlok egyenest más irányt vesznek. Adókedvezménnyel támogatták a befektetési biztosításokat, majd ezt eltörölték. Kötelező lett a magánnyugdíjpénztár, majd azt kvázi államosították. A munkáltatónak a kedvezmények miatt megérte önkéntes nyugdjpénztárba fizetnie, majd ez megszűnt. Mire megszokta, és megkedvelte a lakosság a lakástakarékpénztárakat, eltűnt mögüle a támogatás. Jelenleg adójóváírás formájában támogatott a nyugdíjbiztosítás (ki tudja meddig), de ez igazából el is tűnik ezen konstrukció elképesztő magas költségeire.

Legújabban az állampapír a favorit. Kérdés meddig, kinek és milyen formában éri meg ez a megoldás.

Nyugdíjtervezés

A legnehezebb része tehát a vagyonépítésnek, hogy egy olyan – folyamatosan frissített, az élethelyzeted változásához és a szabályzói körülményekhez is folyamatosan alkalmazkodó – nyugdíjterved legyen. Egy ilyen tervvel elkerülheted a csapdákat, és az általad választott időpontban – nem akkor, amikor a hivatalos nyugdíjkorhatárt eléred – valóban nyugdíjba vonulhatsz, és olyan életszínvonalat élhetsz, amelyet te magad határoztál meg, nem pedig az élet kényszerít rád.

A komplex nyugdíjterv nem csak a nyugdíjhoz szükséges vagyon felépítésének módját tartalmazza, hanem személyes befektetési politikát és a teljes pénzügyi élettervet is, hiszen nem kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy 80 éves korodra felélted a vagyonod. Épp ezért fontos nem csak a „nulláról” vagyont építeni szándékozók esetén a nyugdíjtervezés, hanem azok számára is, akik már jelenleg is értékelhető méretű vagyonnal rendelkeznek.

Van már komplex nyugdíjterved? Gyere el ingyenes „nulladik” konzultációnkra, és megmutatjuk mit értünk nyugdíjtervezés alatt, és mik a lehetőségeid a te élethelyzetedben. Meg fogsz döbbenni, hogy mekkora vagyont fel tudsz építeni. A konzultáció végére tudni fogod, hogy akarsz-e velünk együtt dolgozni a nyugdíjterveden.

Jelentkezz egy ilyen konzultációra itt!

[include file=script/avk.txt]

Összegzés
Átlag nyugdíjas = Szegény, öreg ember
Bejegyzés címe
Átlag nyugdíjas = Szegény, öreg ember
Rövid leírás
Nem a ködös, 2050 utáni disztópikus jövőben, vagy valamely fejlődő országban lesz ez az állítás igaz. A tendenciák alapján 5-10 éven belül a GDP jét tekintve felülteljesítő Magyarországon (is) ez vár a nyugdíjasokra.
Szerző
Közzétette
HozamInfo
2019-05-15T13:38:59+02:002019 május 14.|Címkék: , |0 hozzászólás

Hagyj üzenetet