Hajtogatjuk már bő egy éve – mint az ominózus reklámban a kisfiú, hogy „apa, kezdődik…” – az elektromos autózással kapcsolatos forradalom eljövetelét. Akkor még talán mi magunk is magányos prófétának láttuk magunkat.
Az ebben a témában 2016 januártól született blogbejegyzéseket megtalálod ennek a bejegyzésnek az alján. 2015-ben még csak egy-egy kósza hír jött ki a témában, és azok is leginkább a „szánalmas” hatótávról, a nehézségekről, jobb esetben egy-egy tyúklépésnyi fejlesztésről számoltak be.
Mára szó szerint minden megváltozott
Naponta 10-20 cikk jelenik meg az elektromos autózás híreiről a HVG-től az Origóig mindenhol, nem csak a szakmédiumokban. Ezek a hírek pedig már nem lesajnálóak, hanem arról szólnak, hogy milyen komoly áttörések történtek az iparágban, és egyre nyilvánvalóbb, hogy néhány éven belül – sőt, már idén – több olyan autó is lesz a piacon, ami megüti a mércét, azaz valóban használható alternatívája lesz a fosszilis tüzelőanyaggal működő autóknak.
És nem csak az autók fejlődnek, hanem a kiszolgáló infrastruktúra sem marad le. Állami támogatással, és üzleti alapon is sorra jelentik be az újabb töltőhelyeket már Magyarországon is, de – mint általában az új fejlesztések esetén – az Egyesült államokban és Németországban lesz először ennek a látszatja.
Mindennek az üzenete az, hogy az elektromos autó „S görbéje” valószínűleg hasonlóan meredek lesz, mint az okostelefonoké. Az S görbe (S curve) azt mutatja, hogy egy adott technológiai eszköz mennyi idő alatt jut el a „páran használják” korszakából a „mindenkinek van” korszakba. Az idő és a felhasználók százaléka alapján kirajzolódó görbe „S” betűt formáz, innen adódik a neve. Minél rövidebb a technológia elterjedésének ideje, annál meredekebb a grafikonon az „S” betű közepe:
Az ábrán látszik, hogy a mobiltelefonnak (cellphone) még 20-25 évre volt szüksége. Ezzel szemben az okostelefon gyakorlatilag 10 év alatt már szinte mindannyiunk zsebében ott lapul.
Az elektromos autók terén gyakorlatilag valamennyi, az elterjedésben eddig nagy gátat jelentő tényező összeomlott:
- Az akkumulátorok kapacitása ma már lehetővé teszi a 4-500 km-es autózást töltés nélkül. Sőt új technológiák (pl. grafén akkumulátorok) is megjelentek, amelyek még nagyobb távlatot nyithatnak.
- A napokban jelentették be, hogy az E.ON (amely Dániában már 1200 töltőt üzemeltet) idén kezdi meg európai töltőhálózatának kialakítását, amely 150-350kW-os teljesítményt képes leadni, amellyel néhány percre fog csökkenni egy „tankolás” időigénye.
- Ma már nem csak a Tesla van a piacon, hanem valamennyi nagy autógyár belevetette magát a fejlesztésbe, sorra jelentik be az új modelleket, így az árak folyamatosan esni tudnak majd.
- A megújuló energiák technológiai fejlődésével az sem elképzelhetetlen ma már, hogy valaki ingyen üzemanyaggal autózzon, és ne függjön teljes mértékben a szolgáltatóktól, hiszen a házra felszerelt napelemek akár az elektromos autót is tölteni tudják.
Egy elektromos autó árban és bonyolultságban mindenképp az okostelefonok „felett” áll, de a fenti gátak leomlása után egyértelmű, hogy a felfutási szakasza nem, vagy nem sokkal lesz hosszabb, mint az okostelefonoké.
El tudod képzelni az iparág felértékelődését?
Ha sikerült elképzelned, szorozd meg tízzel, és valószínűleg alulról fogod súrolni a valóságot. Nem vesz mindenki azonnal elektromos autót, az biztos, viszont amikor autócserére kerül a sor, már ma is bárki elgondolkodhat azon, hogy elektromosra váltson. Három-öt év múlva ugyanebben a helyzetben szinte biztosan az elektromos meghajtás felé fog billenni az ilyen dilemma.
Magyarul akár 10-15 éves távlatban lecserélődhet elektromosra az autók zöme. Ez pedig azt jelenti, hogy azon innovatív fejlesztő, gyártó cégek lesznek az óriásvállalatok, amelyek időben léptek. Sok esetben ezek a vállalatok ma még – befektetői szempontból – „garázsvállalkozások”, vagy jó esetben is épp csak bekerültek a tőzsdére, és minden további nélkül – ahogyan annak idején az IT óriások (Microsoft, Apple, Google, Yahoo és társaik) több tízszeresére, százszorosára növekedhet az értékük.
A jelenlegi helyzetet befektetési szempontból tehát igazi „kánaán”-nak nevezhetjük, amikor akár vagyonok épülhetnek egy-egy jól megválasztott döntésből.
Azt azonban látnod kell, hogy ahogyan nem lesz minden garázsvállalkozásból multi, és egyes multik is a partvonalon kívülre kerülhetnek, nem egyszerű a befektető dolga, hogy jó döntést hozzon. Épp ezért fontos a portfóliókezelés, mert nem Neked kell elemezned az egyes vállalatok pénzügyi, értékesítési számait, a piaccal összevetve. Nem neked kell megítélned, hogy az adott vállalat(ok) innovációinak helyes-e az iránya. Mindez a portfóliókezelő feladata. Ahogyan az is az ő dolga, hogy mikor kell azt mondani, hogy „ennyi profittal megelégszek”, és realizálom az elért eredményt.
A portfóliókezelésnek tehát az a dolga, hogy a szemed, füled, kémed legyen, a döntés előkészítőd, és az a kezed is, amely végrehajtja az egyes befektetéstechnikai műveleteket. E nélkül jó eséllyel pórul járhatsz, még egy ilyen piaci robbanás előtt álló piacon is, mint az elektromos autózás.
Gyere el hozzánk egy beszélgetésre, ahol egy kávé mellett megmutatjuk az eddig elért eredményeinket a területen, és megvizsgáljuk, hogy konkrétan Te miként tudnád komoly vagyongyarapításra felhasználni az elektromobilitás forradalmat! Részletek, és jelentkezés az ide kattintva megjelenő oldalon >>>
A 2016 januárjától eddig született blogbejegyzéseink az elektromos autózással és annak befektetési vonatkozásaival kapcsolatban:
- 2016 január
- 2016 március
- 2016 április
- 2016 június
- 2016 szeptember
- 2016 október
- 2016 november
- 2016 december
- 2017 január
Leave A Comment