Állampapír. Szuper?

A mai nappal kezdődő héten – 100milliárd forint tervezett értékben – kerül kibocsátásra az első sorozata a sajtóban sokszor „szuperállampapírnak” aposztrofált kötvénynek, vagyis a Magyar Állampapír Plusz-nak. Valóban szuper ez az állampapír?

Kétségkívül felsorakoztat jó néhány haszonérvet az új papír, hiszen a bankbetétekhez képest alapvetően magasabb kamatozású befektetésről van szó, kockázatát tekintve pedig nem is kérdés, hogy biztonságos, hiszen az állam garantálja a kifizetést. Mindemellett 5 éves távon – a TBSZ számlákhoz hasonlóan – a kamat adómentes. Az 5 éves futamidőre vetítve az egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) 4,94%.

Jelenleg a 3-5 éves lekötésű bankbetét kategóriában a legjobb ajánlat 2,75% (EBKM), amelynél a nyilvánvalóan sokkal kedvezőbb az államadósságot finanszírozni ebben az új formában. További előnye az új állampapírnak, hogy az ígéretek szerint rugalmasan, bármely időpillanatban visszaváltható, a nyilvántartott kamatokkal növelten. A lekötött betétekkel szemben tehát egy újabb érv.

Bár csak áttételesen jelent haszonérvet, de az állampapírba fektetés azzal a jó érzéssel is eltölthet bárkit, hogy hozzájárul ezzel az államadósság finanszírozásához, és a költségvetés stabilan tartásához azzal, hogy nem nemzetközi befektetők finanszírozzák az államháztartást.

Mindezek mellett azonban – mint általában – most is ott van az a fránya DE.

A lekötött bankbetétekkel összevetve valóban látványos előnyöket sorakoztat fel a szuperállampapír, viszont mint mindig, célszerű kicsit hátralépve szemlélned a dolgot. Két tényező árnyalja a képet az állampapírok esetén.

Az elmúlt időszakban az infláció csak lappangva hallatott magáról, de ma már a 4%-os szinteket ostromolja a KSH adatok szerint, és akkor még csak a „hivatalos” inflációról beszéltünk. Ez a szint jó eséllyel inkább felfelé mutat, mint lefelé a jövőben is.

Az infláció (és annak növekedése) mellett a főbb devizákkal szemben a forint folyamatos leértékelődése sem kérdés. Időről-időre frissítjük az alábbi ábrát, a trendvonal soha nem változik:

Ennek megfelelően az infláció mellett évente átlagosan közel 2,0% forint romlással is kell számolnod, ha forintban tartod a pénzed.

Mindent összevetve az új állampapír konstrukció 4,94%-os kamata 5 éves távlatban – különösen a jövőbeni infláció ismerete nélkül – csak a banki kamatokhoz képest tűnhet attraktívnak.

Legalább 5 éves időtávot tekintve egy jól diverzifikált részvényportfólió nagy biztonsággal meg tudja verni az szuper állampapírok kamatait is. Létezik olyan – kifejezetten részvényekből álló – stratégia, amely egyszerre akár több mint tízezer(!) vállalat részvényeibe fektet, amellyel gyakorlatilag minden iparágat és földrajzi célpontot a portfólióban tart, és azt kezeli is. A részvényárfolyamok hosszú távon folyamatos emelkedő trendben vannak, és az esetleges válságok idején ezt legfeljebb 1-2 éves, de inkább rövidebb hullámvölgyek tarkítják. Magyarul, ha feltételezünk egy – sokak által beígért illetve várt – 2019-2020-as válságot, 2024-re még akkor is jó eséllyel komoly emelkedésre lehet számítani.

Egy ilyen válságálló, egyszerre több mint tízezer vállalatba fektető stratégiát mutatunk be következő klubestünkön, amely legalább 5 éves időtávon, akár „csupasz bankban” nyitott, költséghatékony TBSZ számlán, azaz adómentesen is tud működni, és nettó hozamcélja jóval az infláció és a „szuperállampapír” kamata felett található.