A helyzet fokozódik. Sajnos egyre inkább tisztában vagyunk vele, hogy nincs valóban jó forgatókönyv. De vajon tudjuk, hogy egyes helyzetek mit eredményezhetnek, mi fog történni? Csak tehetetlenül szemlélői leszünk az eseményeknek, vagy ha nem is nyugodtan, önfeledten, de mindenre felkészülten várjuk a történéseket?
Nem jó erről beszélni, de muszáj. Mi történik, ha minden erőfeszítés és tárgyalás ellenére államcsőd következik. Egyáltalán mit is jelent az államcsőd?
Államcsőd: Ha egy állam, gazdasági okok miatt fizetésképtelenné válik, nem képes többé törleszteni adósságait, kötelezettségeit sem tudja teljesíteni. Ezt jelenti az államcsőd. Az állam akkor is bejelenthet fizetésképtelenséget, ha tartozásainak, kiadásainak csak egy részét képes fedezni.
Konkrétan ez a külföldi adósságszolgálat részleges vagy teljes felfüggesztését jelenti, a közalkalmazottak nem, vagy nem időben kapnak fizetést, akadozik a szociális kiadások kifizetése. Mindez jelentősen megugrott inflációval és munkanélküliséggel párosulhat. Nem kell ecsetelni a gazdaságra és az állampolgárokra gyakorolt hatását, bár államcsőd és államcsőd – és annak ránk gyakorolt hatása – között is van különbség, függően a helyzet súlyosságától. Egyik véglet az, amikor valóban „csak” az állam csődjéről beszélünk, azaz különböző pénzügyi technikákkal megoldható a kérdés. A másik véglet viszont az ország pénzének drasztikus devalválódása (más devizákkal szembeni elértéktelenedése), elszabaduló infláció (a pénz vásárlóerejének csökkenése), bankbezárások.
Lengyelország, Románia, Oroszország, Argentína, Izland az elmúlt évtizedek államcsődjeinek szereplői. Argentínának 2001-2002-ben a durva verzió jutott ki, akkor az üzletemberek dollárral tömött pénzes táskákkal menekültek Uruguay-ba a zöld határon. Leértékelték a peso-t, befagyasztották a bankszámlákat, és hetente legfeljebb 250 dollárnyi összeg volt felvehető. 25%-os munkanélküliség, 60%-os infláció, zavargások, fosztogatások, pánik, sorozatos elnökváltások. Természetesen egy államcsőd is túlélhető, ahogy ezen országok is túlélték. Az élet megy tovább, lehet újra építkezni, de akár egy évtizedre is rányomja a bélyeget az adott ország életére. Argentína túlélte, és a mostani válság már megerősödve érte, nem is roppant meg.
Likviditási problémák (kifizetési nehézségek) esetén az államcsődöt hitelfelvétellel tudja egy ország elkerülni, amely a később érkező állami bevételekből finanszírozható. Ez a másik forgatókönyv. Természetesen több súlyos kérdést is felvetődik ekkor:
- Érdemes-e a hitelek kamatainak fizetéséhez újabb hitelt felvenni, és meddig finanszírozhatóak hitelből a hiteltörlesztések?
- Bevezethetnek-e – elfogadja-e, elbírja-e a társadalom – olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a költségek csökkentésével (megszorítások), bevételek növelésével (adó, illeték emelés) visszafizethetővé teszi az újabb adósságállományt?
- A Görögországi folyamatokat nézve mi a célszerűbb, próbálni menteni a menthetetlent vagy mielőbb túl lenni az egészen, hogy az újjáépítésre, újraszervezésre lehessen koncentrálni?
A legfontosabb kérdés viszont mindenki számára az, hogy ő hogyan fogja megélni, túlélni az elkövetkező időszakot. Legyen az „csak” egy recesszióval, megszorításokkal sújtott újabb válságos időszak vagy rosszabb esetben államcsőd.
Alapvető problémamegoldási technikának tartom Dale Carnegie tanítását, hogy készüljünk fel a legrosszabbra, fogadjuk azt el lélekben, de tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy javítsunk a helyzeten.
Mit tehetünk?
- Ha jelenleg nem rendelkezünk megtakarításokkal, vagyonnal, igazából leginkább csak elszenvedői leszünk az eseményeknek, és megfeszített munkával kell majd megfelelnünk a kihívásoknak, folyamatosan keresve a lehetőségeket.
- Amennyiben van vagyonunk vagy megtakarításunk, fokozott a felelősségünk, mert a lehetőség a kezünkben van, hogy tartalékoljunk a még nehezebb időkre, de például egy államcsőd esetén, ha nem figyelünk kellőképpen, pillanatok alatt eltűnhet vagyonunk, nyugdíjalapnak szánt befektetésünk egy része vagy akár teljes egésze és máris az 1. csoportba kerülünk.
Hogyan tudjuk tehát menekíteni vagyonunkat, megtakarításunkat?
A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben, megjósolhatatlan folyamatok és állandóan változó szabályzók, állami beavatkozások idején mindig megfontolandó az, hogy…
- Fokozottan ügyeljünk a több lábon állásra, ne legyünk szemellenzősek, keressük az alternatív lehetőségeket!
- Lehetőleg ne pénzértékben tartsuk vagyonunkat, legalább is nagyobb részét ne abban, hiszen ilyenkor pillanatok alatt változhat a pénz értéke.
- Legyen vagyonunknak olyan része, amely likvid, bármikor pénzzé (vagy más értékké) konvertálható!
- Legyen mindentől független, azaz minden körülmények között hozzáférhető vagyonunk!
Ne féljünk – megfelelő informálódást követően – dönteni!
Jelen esetben a halogatás egyenlő lehet a felelőtlenséggel. Ringathatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy minden visszazökken a régi kerékvágásba, és javul a gazdasági helyzet. Bízhatunk az „AS” (Ahogy Sikerül) módszerben. Ha nem teszünk semmit, az is egy döntés, de célszerűbb legalább az informálódásig eljutni, hogy ha nem is teszünk semmit, legalább tisztában legyünk a kockázatokkal.
Természetesen a vagyonmenekítésnek is van kockázata, költsége. Merthogy mi van akkor, ha egy hónap múlva meglesz a megállapodás az IMF-fel, beindul a gazdasági növekedés, vagy épp feltárnak egy 1000 tonnás aranylelőhelyet a Mecsekben, netán egy magyar tudós a garázsban feltalálja a korlátlan ingyenes energia képletét. Ebben az esetben hiába törtük magunkat, még lehet, hogy költségünk is volt a dologgal, teljesen feleslegesen.
Ellenben nem várhatjuk homokba dugott fejjel a játszma kimenetelét! Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ezen a meccsen mi a lelátókon ülünk, mert a valóság kijózanító válaszokon keresztül érteti meg velünk, hogy játékosok vagyunk lent a pályán, és mind térfelet, mind játékmodort nekünk kell választani. Egyszóval a saját meccsünket, nekünk kell végigjátszani, ha tetszik, ha nem. A legmegnyugtatóbb viszont az lehet számunkra, hogy trénert, csapattársakat, és bírót is mi választhatunk, ha nem engedjük ki az irányítást kezünkből.
Mindennek fel kell tehát mérnünk a kockázatát, és mérlegelést követően dönteni. Január 25-i klubestünk egyik előadását kifejezetten ennek szenteljük: Reális-e az államcsőd kockázata? Milyen forgatókönyvek létezhetnek? Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, ha mindenre fel akarunk készülni? Előadónk Nagy Gábor vagyonszakértő, évtizedes gyakorlattal rendelkezik pénzügyi területen, jelenleg is több millió Euró vagyont kezel, és gyakorlati tanácsokkal is ellát bennünket.
A klubest részleteit és a regisztrációs űrlapot ide kattintva érheti el >>>
H
Aa eg
y állam, gazdasági okokból kifolyólag fizetésképtelenné válik, nem képes többé törleszteni adósságait, pénzbeli kötelezettségeit sem tudja teljesíteni államcsőddel áll szemben. Egy állam akkor is bejelenthet fizetésképtelenséget, ha tartozásainak/kiadásainak csak egy részét képes fedezni.
Hozzászólásom valójában kérdés is egyben.
Mi történik a befektetési számlákkal. Pl Ha nekem van egy tartós befektetési számlám egy osztrák tuljdonú magyar banknál és készpénz van rajta, mondjuk forint, és pont azt várom ,hogy csőd esetén összezuhan majd a tőzsde és nagyon olcsón tudok majd OTP, vagy Matáv részvényt venni, ezt államcsőd esetén megtehetem-e? Nem fogják zárolni a tartós befektetési számlát is?
Vagy inkább érdemesebb külföldön nyitni egy internetes brókercégnél egy internetes számlát és euróban külföldi tőzsdén megvenni ezeket a részvényeket. Vagy egyáltalán a külföldi tőzsdén nem is fognak olyan mértékban esni ezek a részzvények? Pl az OTP külföldön most is olcsóbb 5-6 Euró 1db 1500-1800 ft. Mert az nem kétséges hogy csőd esetén nagy vagyonok cserélnek gazdát aki felkészül rá az megszedi magát, aki nem az bukik.