A tőkének, vagyis a felhalmozott megtakarításnak az a deklarált „feladata”, hogy gyarapodjon. Ezt várod el tőle, és akkor érzed magad jól, ha ezt tapasztalod. A gyarapodásnak a mértéke a reálkamat/reálhozam, ami jelenleg bizony nem nevezhető rózsásnak…
Magyarul ez azt jelenti, hogy ha a „megszokott” eszközökkel szeretnéd gyarapítani a megtakarításodat, akkor nem gyarapodik, hanem éppenséggel fogy. De hogy lehet ez, hiszen – ha alacsonyak is – kamatot most is fizet a bank, vagy az állampapír? Ráadásul az infláció is a béka feneke alatt van.
Nem szabad összekeverned a szezont a fazonnal
Két nagyon fontos tényező van ezzel kapcsolatban, amit hajlamos az ember összekeverni. Természetesen az inflációról, azaz a pénzromlásról, a vásárlóerő csökkenéséről van szó, pontosabban annak a kettősségéről.
Az egyértelmű, hogy az infláció mértékével csökkentened kell a kapott kamat, vagy az elért hozam mértékét, ha azt szeretnéd kiszámolni, hogy mi is a megtakarításod reál értéken elért eredménye.
Tisztán látszik, hogy a jelenlegi 0,5-1%-os banki kamatokat „megveri” az 1% körüli infláció. Ha pedig a banki költségeket is hozzávesszük ehhez, akkor már láthatod is a negatív reálkamatot, vagyis a megtakarításod csökkenő pályára állt. Valójában azonban, ha így számolsz, akkor szépíted a helyzetet, és olyan, mintha próbálnád azt meghatározni, hogy ha 3 almából kivonsz egy körtét, mennyi marad.
Az csak egy dolog, hogy a hivatalos inflációhoz képest a Te fogyasztási szokásaid eltérő szerkezete miatt a „személyes infláció” másképp alakul. Ez is megérne több figyelmet, és ha rendszeresen vezeted a költségeidet, könnyen ki is tudod számolni. Egy sokkal nyilvánvalóbb, egyszerűen belátható tényt viszont sokszor figyelmen kívül hagynak, mégpedig azt, hogy …
Kétféle infláció létezik:
- Ami már „megtörtént” és
- Ami egy év múlva lesz
Egyértelmű, hogy ami megtörtént, az már „rögzült”, azaz könnyen lehet vele számolni. A jövőbe viszont nem lát senki, legfeljebb tervezni vagy becsülni lehet.
És itt érthető meg az alma és a körte esete. Amikor a kamatokat szembeállítod az inflációval, akkor ugyanarra az időszakaszra vonatkoztatva kellene számolnod, hiszen így kapsz reális képet. Ezzel szemben mi történik: A jelenlegi, azaz a jövő évre ígért kamatokkal veted össze a most rendelkezésre álló, azaz múltbeli inflációs adatokat.
Igaz, hogy a várható inflációs adat még képlékeny, de azért becsülhető. Jelenleg ez 3% körüli, szemben a múltbeli 1%-os értékkel. Magyarul a jövő évi, várhatóan 3%-os inflációval „versenyez” a szintén az elkövetkező időszakra kapott 0,5-1% körüli kamatokkal (amelyből még a költségeket is levonják). Ezek alapján egyértelmű, hogy ebben az időszakban csökkenni fog a megtakarításod reálértéke, hacsak nem érsz el legalább nettó 3-4% kamatot, hozamot.
Ekkora, illetve ezt meghaladó hozamot viszont csak úgymond kockázatosabb befektetésekkel tudsz elérni. Itt lép be a képbe a kockázatkezelés, és a portfóliómenedzsment, amellyel ezek a kockázatok elviselhető szintre csökkenhetnek, ráadásul nem Neked kell éveket azzal töltened, hogy megfelelő gyakorlattal és tudással vértezd fel magad a feladathoz.
Leave A Comment