Évente 13 milliárd Euro-nyi tőke semmisül meg Németországban. Ennyi kára származik a betéteseknek abból, hogy 1400 milliárd Euro lekötetlen betéttel rendelkeznek. Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet, 8500 milliárd Ft -ot (!) bankbetétben tartanak honfitársaink. A veszteség viszont nálunk arányaiban jóval nagyobb.
Ráadásul ez a megsemmisülés majdhogynem észrevehetetlen. Ha mondjuk évente egyszer szembesülnénk vele, hogy bankban tartott pénzünk az elmúlt évben mennyit erodálódott, bizonyára sokan mennének a bankba asztalt csapkodni. Olyan ez is, mint az egyik korábbi bejegyzésünkben felhozott békaleves.
Így vagyunk mi az inflációval
Naponta érzékeljük a hatását, amikor 5 Ft-tal emelkedik a benzin ára, vagy éppen már 15 Ft-tal többet kell fizetnünk a kenyérért. Mi az az 5 vagy 15 Ft. Már oda sem figyelünk rá. Persze a plazmaTV meg néhány más termék ára jelentősen csökken, csak hát azokat ritkábban vásárolunk.
Ma már azért egyre többen gondolunk bele, hogy mi lesz ennek a vége. Pláne, ha az infláció – ahogy az az elmúlt években már trendszerű – folyamatosan emelkedik. Nem csak egyszerűen nehezebb lesz előteremteni a szokásos költéseink fedezetét, hanem a felhalmozott vagyonunk is folyamatos veszélyben van.
A hivatalos infláció itthon 5.8%. A kitűzött cél már 10 éve 3%, de ezt csak egy rövid időre sikerült elérnie az MNB-nek, és az előrejelzések szerint jövőre is magas infláció vár ránk.
| A Napi Gazdaságban ma megjelent cikkből egy részlet (csak egy jelzés, amely alátámaszthatja félelmeinket):„Az elemzők többsége tovább gyorsuló inflációra számít, az idényáras élelmiszerek őszi áremelkedése miatt több hónapon át is 6 százalék környékén ragadhat az ütem. Mivel a 2013-as büdzsét valószínűleg át kell írni, akár még újabb sokkok is érhetik az inflációs pályát.” |
Államadósság kontra infláció
Azzal bizonyára mindenki tisztában van, hogy bizonyos szempontból, egy kordában tartott infláció hasznára van az államoknak, hiszen az államadósság után fizetendő kamatok összegének valós értéke csökken az infláció következtében. Fokozottan igaz ez egy olyan szituációban (Euro övezet, USA), ahol a kamatok kvázi mesterségesen alacsonyan tartása mellett kerül sor „pénznyomtatásra”. Mindegy, hogy ennek kötvényvásárlási program, vagy mennyiségi könnyítés (quantitativ easing, QE) a hangzatos neve, gyakorlatilag virtuális pénz beáramlását jelenti. A megjelenő virtuális pénz pedig a rendszerben lévő egységnyi pénz értékét szükségképpen csökkenti, inflálja.
Ismerünk persze „jól bevált” eszközöket arra, hogy megoldjuk ezt a problémát, sulykolják is ezt kellőképpen a médiában:
- tartsunk bankbetétben a vagyonunkat, mert a biztonság mellett kamatozik a pénzünk
- kössünk életbiztosításokat, fizessünk be önkéntes nyugdíjpénztárba, nyugdíjelőtakarékossági vagy tartós betéti számlára (NYESZ, TBSZ) mert öngondoskodnunk kell, és megalapozzuk vele a jövőt
- vásároljunk részvényt, mert az nagyon trendi, ráadásul már a sarki fűszeres is ért hozzá az ingyenesen hallgatható előadásokból
- kereskedjünk a devizatőzsdén, mert ott nemhogy az inflációt felejthetjük el, de évente többszörözhetjük a pénzünket
Sajnos ezen „megoldások” érvei mögé nézve azonban sokszor kiderül, hogy eredményei, kockázatai illetve a költségek miatt leginkább a szolgáltató céljait hivatottak előre lendíteni, és bennünket inkább távolítanak céljaink megvalósulásától, valódi vagyongyarapodásra pedig leginkább alkalmatlanok.
Csak egy példa egy átlagos bankbetétről:
- Akciós kamat: +8%
- Infláció:-5,8%
- Kamatadó: -1,28%
- Mínusz bankköltség
= talán marad valami valós kamat?
A rendelkezésre álló inflációt kiküszöbölő eszközök elemzése, azok alternatívái lesznek terítéken az évadnyitó szeptemberi HozamInfo klubesten. Ha még nem iratkozott fel blogértesítőnkre, tegye meg most, hogy a klubest részleteiről Ön is értesüljön! Blogértesítő feliratkozáshoz – és vele a Vagyonkalauz ingyenes tanfolyam igényléséhez – kattintson ide >>>
